Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. április 18 (201. szám) - A Magyar Köztársaság alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat; valamint a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvényjavaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - ROGÁN ANTAL, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
2232 Európai Unió elvárásként is támasztja azt, hogy a monetáris irányítást végző testület tagjai legalább öt évre szóló mandátummal rendelkezzenek, hiszen ez számukra valóban a függetlenséget biztosítja. Magyaror szágon ez a most hatályos törvényben nem így van, ezért kerül átvezetésre ez a hatéves mandátum erre a bizonyos testületre vonatkozóan is. Én ezt egy megnyugtató, természetes dolognak, az Európai Unió szempontjából valóban fontos követelménynek tekintem, a mi valóban a függetlenség biztosítékát fogja jelenteni. Azt gondolom, ugyanúgy a függetlenség biztosítékát jelenti az is, ha a monetáris tanács tagjai nincsenek lekötelezve az élet más területein különféle feladatok által, hanem módjuk és lehetőségük van a rra, hogy azt az időszakot, amelyet a tanács tagjaiként töltenek el, valóban arra a felelősségteljes munkára tudják fordítani, minden energiájukat arra tudják koncentrálni, amit a monetáris politika irányítása Magyarországon a Magyar Nemzeti Bank keretein belül jelent. Van még egy másik nagyon fontos kérdés, amely körül itt a tisztelt Házban zajlik a vita: a felügyelőbizottság kérdése; a felügyelőbizottságé, amely kapcsán a FideszMagyar Polgári Párt frakciója nem tud egyetérteni azzal a most érvényesülő el vvel, hogy a politika az, amely a felügyelőbizottságon keresztül közvetlen módon ellenőrzi a Magyar Nemzeti Bankot. Úgy gondoljuk, hogy ez árt a Magyar Nemzeti Bank függetlenségének (Keller László közbeszól.) , árt az, ha pártpolitikusok azok, akik személye ket delegálnak a Magyar Nemzeti Bank felügyelőbizottságába. De nem csak ez az egyetlen probléma van ezzel a bizonyos testülettel! Azt se felejtsük azért el, hogy ez a testület nem igazán működött - 1998ig semmiképpen - konkrét ellenőrző testületként. (Kel ler László közbeszól.) A Magyar Szocialista Párt és az SZDSZ közös kormányzása idején az akkori Országgyűlés elnöke arra sem méltatta a felügyelőbizottság jelentéseit, hogy azokat az Országgyűlés szakbizottságaival, illetve az országgyűlési képviselőkkel m egismertesse. Ezeket, bár állítólag ugyan rendszeresen megérkeztek, rendszeresen el is süllyesztette saját íróasztalának a fiókjába, ily módon a Magyar Nemzeti Bank felügyelőbizottsága legfeljebb egy látens és virtuális ellenőrző szerepkört látott el, véle ményükre senki, semmilyen formában, semmilyen módon nem volt kíváncsi. Ugyanez a felügyelőbizottság 1998ig egy szóval sem gondolta illetni azt, hogy mégiscsak természetellenes dolog, hogy a Magyar Nemzeti Bank egyik leánybankjánál, a CW AGnál közel 80 mi lliárd forintos veszteség keletkezik; a felügyelőbizottság is csak 1998ban jutott el oda, hogy a jelentésben mégiscsak szentelnie kellene ennek néhány szót, hogy erről mégiscsak tájékoztatnia kellene mind a delegálókat, mind pedig az Országgyűlést, illetv e annak szakbizottságait. Úgy gondolom, ez nyilvánvalóan mutatja, hogy a Magyar Nemzeti Bank felügyelőbizottsága abban a formában, ahogyan működött, nem tudta, de nem is akarta betölteni a szerepét, ezért új formákat kell keresni. Az a forma, amelyet a tör vény most ajánl, úgy gondoljuk, egy hatékonyabb forma, ráadásul nem is ismeretlen, hiszen egy szintén gyakran működő és bevált módszer számos európai országban. Az Állami Számvevőszék ellenőrzése az, amelyre a mostani jegybanktörvényjavaslat javaslatot te sz. Miért fontos az, hogy az Állami Számvevőszék ellenőrizze a Magyar Nemzeti Bank tevékenységét? Úgy gondoljuk, erre azért van szükség, mert bár végső soron a Magyar Nemzeti Bank egy, a mindenkori hatalomtól független intézmény kell hogy legyen, de nem le het független a polgároktól. A Magyar Nemzeti Bank a polgárok, az adófizetők pénzével gazdálkodik, és az adófizetők pénzével való gazdálkodásánál ugyanazon szabályoknak kell érvényesülniük a Magyar Nemzeti Bank esetében is, amelyek egyébként is érvényesüln ek a Magyar Köztársaság kormánya alá rendelt költségvetési intézményeknél. Némileg mások a sajátosságok, de az adófizetők pénzéről van szó ebben az esetben is. Ma Magyarországon sem az Országgyűlés szakbizottságai, sem maga az Országgyűlés nem tudhatja egé szen pontosan, hogy a Magyar Nemzeti Bankon belül zajló üzemszerű gazdálkodás megfelele azoknak a követelményeknek, amelyeket egy tisztességes és nem pazarló gazdálkodástól elvárnánk. Számtalan pletyka, hír kel szárnyra rendszeresen ezzel
