Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. április 18 (201. szám) - A Magyar Köztársaság alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat; valamint a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvényjavaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. HENDE CSABA igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - VARGA MIHÁLY pénzügyminiszter, a napirendi pont előadója:
2224 döntéshozatali fórumok gyakoribb ülésezését, illetve a döntéshozók folyamatos informálódását, a jegyban ki tevékenység állandó nyomon követését. A másik szempont az előbbivel szorosan összefügg, azaz a döntéshozatal és irányítás testületi jellegének erősítését szolgálja. A közgyűlés feladatkörének változására az Európai Unió elvárásaival összhangban kerül so r. Hatásköre az eddigiekhez képest szűkül, kizárva ezáltal a jegybank függetlensége kormányzati szervek általi korlátozásának ma még meglévő lehetőségeit. A kormány javasolja a monetáris tanács mint legfőbb döntéshozó szerv létrehozását. A jelenlegi jegyba nktanácshoz képest ez operatívabban működik, és havonta legalább kétszer ülésezik a jelenlegi néggyelöttel szemben. Ennek megfelelően az új szabályozás a tanács minden tagjától a korábbinál több időt és munkaráfordítást igényel, ezért tagjai a Magyar Nemz eti Bankkal munkaviszonyban állnak. Ugyanakkor a monetáris tanács azon tagjai számára, akik nem tagjai az igazgatóságnak, lehetővé teszi az összeférhetetlenségi előírásokkal nem ütköző egyéb munkaviszonyt is. A szervezeti változtatás értelmében nem érinti a jelenleg pozícióban lévő döntéshozók státusát. A törvényjavaslat 73. §a szerint a jegybanktanács jelenlegi tagjainak megbízatása a kinevezésükben feltüntetett határidővel jár le, addig az időpontig pedig a monetáris tanács tagjai lesznek. Ugyanez vonatk ozik az alelnökökre, akik a monetáris tanácsi tagság mellett az igazgatóság munkájában is részt vesznek. A törvényjavaslat az eddigieknél részletesebben határozza meg az igazgatóság hatáskörébe tartozó ügyeket, valamint az igazgatóság működésének és döntés hozatalának eljárásrendjét. Ezekkel a kérdésekkel eddig csak az alapszabály, illetve az igazgatóság ügyrendje foglalkozott. A Magyar Nemzeti Bank elnökére vonatkozóan a szabályozás alapvető változást hoz a hatáskör és a felelősség szempontjából. A korábbi egyszemélyi felelősség helyett a törvényjavaslat a felelősséget megosztja a Magyar Nemzeti Bank különböző testületei között. Ez az eddigieknél sokkal tágabb lehetőséget teremt a vélemények ütköztetésére, az eltérő álláspontok kifejezésre juttatására, valam int olyan döntések meghozatalára, amelyek érdemi viták során kristályosodnak ki. Kezdeményezzük az elnökhelyettesi pozíció beiktatását és a hatályos törvényben lévő alelnöki funkciók megszüntetését. Ezt olyan szervezetirányítási szempontok teszik szükséges sé, mint például az irányítási szintek számának csökkentése. Az elnökhelyettes az a személy, aki az elnök általános helyettese és egyben első számú segítője. További helyettesek, a hatályos törvényben megnevezett alelnökök kinevezése nehezíti az egyértelmű hatáskör meghatározását, illetve eltérést okoz az elnevezés és a tényleges felelősség között. A hatályos törvényi szabályozás is lehetőséget teremt az elnök számára, hogy az alelnökök közül egy személyt általános helyettesítéssel bízzon meg. Ebben a megol dásban a többi alelnöki pozíció gyakorlatilag értelmét veszti, mivel azok tartalmilag csak ügyvezetői minőséget jelentenek. Az elnökhelyettesi intézmény tehát, tisztelt Országgyűlés, nem tesz mást, mint a jelenlegi gyakorlatot intézményesíti. Az alelnöki p ozíciók megszüntetése - amint az előbbiekben jeleztem - nem jelent tartalmi változást a Magyar Nemzeti Bank működésében. A Nemzeti Bankkal kapcsolatban az alkotmány szintén alelnöki pozíciókat említ, így ezzel összefüggésben javasolta az előző napirendi po nt keretében az Igazságügyi Minisztérium előterjesztése az alkotmány módosítását. Az összeférhetetlenségre vonatkozó szabályokat a korábbinál szigorúbban szabályozza a törvény. A Magyar Nemzeti Bank döntéshozó szerveinek tagjai pártban tisztséget nem visel hetnek, nem lehetnek országgyűlési vagy önkormányzati képviselők, önkormányzati vagy állami vezetők és köztisztviselők. Ezek a szabályok a döntéshozóknak a politikától való mentességét biztosítják. A gazdasági érdekek alapján történő befolyásolás lehetőség ét zárja ki az az előírás, miszerint a döntéshozó testületek tagjai nem lehetnek gazdasági társaságok vezető tisztségviselői és felügyelőbizottság tagjai, továbbá nem létesíthetnek tagsági viszonyt pénzügyi intézménynél és befektetési vállalkozásnál. Az ed digiekhez képest változást jelent, hogy az összeférhetetlenségi
