Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. április 18 (201. szám) - A Magyar Köztársaság alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat; valamint a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvényjavaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. HENDE CSABA igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - VARGA MIHÁLY pénzügyminiszter, a napirendi pont előadója:
2222 szükséges előfeltételét képes lesz megteremteni. Ebben egyetértenek a parlamenti pártok, és é lvezi a közvélemény többségének támogatását is. Hosszú idő után lehetőség kínálkozik arra, hogy teljes jogú tagként térjünk vissza az európai nemzetek nagy közösségébe. A kitűzött időpont tartása azonban feszített tempót és minden érdekelt részéről konstru ktív hozzáállást igényel. A Magyar Nemzeti Bankról szóló törvényjavaslat benyújtásával a kormány a gazdasági élet egyik legjelentősebb jogszabályának uniós vívmányokhoz igazítását szándékozik megvalósítani. A Magyar Nemzeti Bank ebben az esztendőben ünnepl i 77. évfordulóját, ám a magyar jegybank alapításának gondolata ennél jóval korábbi időszakra nyúlik vissza. Európa egyes nagy múltú jegybankjai között talán szerénynek tűnhet ez a 77 év, de ha a kialakulása körüli nehézségeket és a kitartó akaratot nézzük , a maga nemében egyedülálló. A reformkorban, különösen Széchenyi Hitel című munkájában, majd 1848ban a legjelentősebb törekvéseket felsoroló tizenkét pontban már megfogalmazódott az igény az önálló nemzeti bankra. Az események nem tették lehetővé a szánd ék megvalósulását, a jegybankkérdés megoldásával az 1867es kiegyezés is adós maradt. A Magyar Nemzeti Bankról szóló törvényjavaslatot 1924. március 27én nyújtották be, a bank részvénytársasági formában június 24én kezdte meg munkáját. Az önálló jegybank stabilizálta az első világháborút követően inflálódott koronát, majd kibocsátotta az új valutát, a pengőt. 1929től az 1990es évek elejéig a kötött devizagazdálkodás megvalósítója, e téren a hatósági feladatok ellátója, és gazdaságpolitikai felelősséggel , illetve hatáskörrel rendelkező központi bank. Ma például az Egyesült Államok, Kanada vagy Svájc nemzeti bankjaihoz hasonlóan kevésbé függ a kormánytól. Ezzel szemben például Ausztráliában vagy Hollandiában a pénz- és hitelpolitikát a mindenkori kormány s zabja meg. Az elmúlt néhány évtized változásai nem hagyták érintetlenül a bankokat, így a központi bankokat sem; a konszolidációra, globalizációra, deregulációra, technológiai innovációra gondolhatunk. A jelenségek ugyan nagy hatással bírnak, de alapjaiban nem változtatták meg a bankszektor küldetését. A csatlakozási tárgyalásokon vállaltuk, hogy az Unióba való belépésünkig a Magyar Nemzeti Bank vonatkozásában minden jogharmonizációs kötelezettségünknek eleget teszünk, tehát ennek kapcsán nem kérünk átmenet i mentességet. Ehhez kérem tehát majd a tisztelt Ház támogatását. A törvényjavaslat kialakításánál az Európai Unióról szóló szerződésben, nevezetesen annak VII., Gazdasági és monetáris unió című fejezetében, valamint a szerződéshez fűzött 18. számú jegyzők önyvben a központi bankok európai rendszerének és az európai központi banknak az alapokmányában írottak szolgáltak kiindulópontul. E dokumentumok rögzítik az általános elveket, részletesen leírják és szabályozzák az európai központi bank feladatait, felépí tését és működését, illetve a nemzeti központi bankokra vonatkozó követelményeket. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A jelen törvényjavaslat a jogharmonizációt illetően három kérdésre helyez kiemelt hangsúlyt: a jegybanki függetlenség, az átláthatóság, valamint az ellenőrzés kérdéseire. Ezek az Európai Unió joganyagából vett általános követelmények. A függetlenséget illetően a tervezet garantálja a működési, intézményi és a személyi függetlenséget. Követelményének teljesítését biztosítja az, hogy az árstabilitást egyértelműen rögzíti a tervezet. Ez elsődleges, más szempont által nem korlátozható cél. Ugyanakkor a gazdaság- és pénzügypolitika különböző elemei közötti megfelelő összhang és koordináció szükségességének figyelembevételével azt is rögzíti a javaslat, h ogy a Nemzeti Bank az árstabilitási cél háttérbe szorítása nélkül támogatja a kormány politikáját, lehetővé teszi a szükséges eszközök jegybanki kompetenciába tartozó megválasztását. A törvényjavaslat kimondja a Magyar Nemzeti Bank függetlenségét a kormány tól, egyúttal a jegybanki döntéshozók számára megtiltja, hogy bármiféle külső befolyásnak engedelmeskedjenek. A döntéshozók törvényben foglalt tevékenységük végrehajtása során nem kérhetnek és nem fogadhatnak el utasításokat a kormánytól, vagy bármilyen má s szervtől. A kormány számára is biztosított a lehetőség, hogy tájékozódjon a Magyar Nemzeti Bank működéséről és tevékenységéről.
