Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. április 18 (201. szám) - Az ülésnap megnyitása - Bejelentés előterjesztés visszavonásáról - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. TURI-KOVÁCS BÉLA környezetvédelmi miniszter:
2214 "Tőkéstársaságok világuralma" című könyvében: "A gazdasági globalizáció kiveszi a hatalmat a közjóért felelős kormányok kezéből, és egy maroknyi tőkéstársaság és pénzügyi intézmény kezébe juttatja, melyeket egyetlen kényszerít ő erő mozgat: a rövid távú pénzbeli nyereségre való törekvés." Vagy idézhetünk Ankerl Géza professzornak a Népszabadságban megjelent elemzéséből: "Az államok javarésze szegényebb a kordában tartó globális társaságoknál, és a multinacionálisan szervezett ma gántőkével szemben földrajzilag is kevésbé szervezett, így olyan kész helyzet alakulhat ki, amelyben az államhatalom a magántőke hatalmának többé már nem is versenytársa. E cégek arra törekszenek az OECD és a WTO, a Világkereskedelmi Szervezet kereteit fel használva, hogy a külföldi beruházások egyedi elbírálásának szuverén jogáról az államok lemondjanak." (9.30) A most elemzett amerikai döntéssel világossá vált, hogy a globalizáció nem csupán az egyes nemzeteket veszélyezteti, hanem az egész emberiséget: me gakadályozza az azoknak a globális kihívásoknak való megfelelést, amelyet már 1968ban világosan megfogalmazott a római klubot létrehozó, 53 országból származó száz független személyiség. "A növekedés korlátai" című, híressé vált tanulmányukban felhívták a figyelmet a fejlett ipari országokban tapasztalható tervszerűtlen fejlődés átgondolatlan következményeire, a világ erőforrásainak kimerítésére, a környezet állapotának romlására és az anyagi értékek szerepének a társadalomban tapasztalható eluralkodására. Ami akkor még csak fenyegető veszély volt, mára valósággá vált. Tehete bármit ezek ellen egy olyan kis ország, mint Magyarország? Igen, tehet. Hiszen a globalizáció nem spontán és nem elkerülhetetlen folyamat, emberi érdekek motiválják. A nemzetközi fóru mokon és szervezetekben minden lehetőséget meg kell ragadni a károkozás leleplezésére. A WTOkonferenciákon ne az irányítóknak való megfelelés legyen a célunk - az ott kapott dicséret igencsak kétes értékű! Itthon olyan külföldi befektetőre van csak szüksé g, aki lehetőleg új beruházással korszerű technológiát hoz be, munkahelyet teremt, profitját jelentős részben itt használja föl, a közterhek viseléséből legalább fokozatosan részt vállal. De vétkes tévedés az olyan tőke beengedése és kedvezményben részesít ése, amely a vásárolt kapacitást felszámolva csak piacszerzésre törekszik, nem hasznot hoz az országnak, hanem kárt okoz; lásd példaként a cementipart vagy a Győri Keksz- és Ostyagyár esetét a Danon világcéggel. Ne fogadjuk el a hamis tételt: a globalizmus t megváltoztatni nem tudjuk, egyetlen feladatunk a hozzá való alkalmazkodás. Ne fogadjuk el, mert vannak lehetőségeink és így tennivalóink is országon belül és a nemzetközi színtéren is! Köszönöm a figyelmet. (Taps a MIÉP soraiban.) ELNÖK (dr. Wekler Feren c) : Megkérdezem, a kormány nevében kíváne valaki reagálni az elhangzottakra. (Dr. TuriKovács Béla kézfelemeléssel jelentkezik.) Miniszter úr, kérem, nyomja meg a gombot. (Megtörténik.) Megadom a szót TuriKovács Béla miniszter úrnak. DR. TURIKOVÁCS BÉLA környezetvédelmi miniszter : Elnök Úr! Tisztelt Ház! A Házszabály szerint a napirend előtti felszólalásnak országos ügynek kell lennie. Az, amiről itt a képviselő úr szólt, ennél több. Ez nem baj, sőt jó, mert ez egy világméretű problémára mutatott rá, és ezen belül azokra a hazai problémákra, amelyek létezőek, még ha talán nem is teljesen azonos aspektusban, mint ahogyan ezt képviselő úr most elmondotta. De vitathatatlan, hogy olyan tényekre mutatott rá a képviselő úr, amelyek létezőek, és amelyek mellett elmenni nem lehet. 1992ben az ENSZ keretegyezményhez még nagy lelkesedéssel, igen sokan és igen nagy akarategységben csatlakoztak, amikor is tulajdonképpen az, hogy a felmelegedésnek mi az alapvető oka, az éghajlatváltozás, avagy pedig az emberi közreműkö dés, és az üvegházhatást végső soron milyen mértékben befolyásolja az emberi tényező, az emberi gazdaság és milyen mértékben az