Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. február 13 (186. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - SZABÓ LUKÁCS (független):
219 Nem szeretném hosszasan idézni a Széchenyiterv lényegi gondolatait, de teljesen egyértelmű, hogy a Széchenyitervnek része az oktatás és a magyar tudás gyarapítása is. Éppen miniszterelnök úr a tegnapi értékelő beszédében itt a Házban is meglehetős en hosszasan beszélt arról, hogy a polgári kormány milyen erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy a felsőoktatásban részt vevő hallgatók számát az elmúlt időben fejleszteni tudjuk, és ezek az erőfeszítések eredményre is vezettek, mert jelentős mértékben növekedett a felsőoktatásban részt vevő hallgatók száma. Miniszterelnök úr arról is beszélt, hogy milyen további erőfeszítéseket kívánunk tenni, hogy még tovább növelhessük a felsőoktatásban részt vevők számát. Ezzel párhuzamosan a Széchenyiterv is jelen tős erőfeszítéseket tesz a kiművelt emberfők képzésére, a tudás szaporítására, hiszen a tudás az egyetlenegy olyan dolog a világon, amelyet ha egymásnak átadunk, akkor attól nem kevesebb lesz belőle, hanem éppen hogy ettől a tudás gyarapodni fog, tehát ez egy olyan tőke, amit mindenképpen fejlesztenünk érdemes. Ugyanakkor a Széchenyiterv állami támogatást is nyújt tervek megvalósításához. Kitörési pontokon kívánjuk ezeket a támogatásokat nyújtani, hiszen ez Széchenyi szelleméhez igazodik, és szeretnénk pén zügyi támogatást adni azoknak, akik a nagyon szigorú feltételeket teljesíteni tudják. Hiszen - mint ahogy Széchenyi mondta - így a pénz híja miatt ki nem fejlett kincseket lehet feltárni. Széchenyi beszélt arról is, hogy nem feltétlenül az a helyes magatar tás, ha csak azért is valaminek ellent mondunk, hanem nagyon előrevivő az is, amikor támogatólag, az összefogásra építkezve próbáljuk közös terveinket megvalósítani. Köszönöm képviselő úrnak, hogy az MSZPfrakcióból elsőként ezt tette. Köszönöm szé pen. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Köszönöm, államtitkár úr. Ugyancsak napirend utáni felszólalásra jelentkezett Mécs Imre képviselő úr, de ő nem tartózkodik a teremben. Így napirend utáni felszólalásra megadom a szót Szabó Lukács képviselő úrnak, független: "Miért fizettet a kormány mázsánként 520 forint sarcot a parasztsággal vámként, ha egyszer hiány van az országban nitrogéntartalmú műtrágyából?" címmel. Tessék, képviselő úr! SZABÓ LUKÁCS (független) : Elnök Úr! Tisztelt Államti tkár Úr! Tisztelt Ház! Miközben egyik botrány a másikat éri a kormány háza táján, miközben estéről estére már az ember nem tudja, hogy sírjon vagy nevessen, orvosért vagy rendőrért kiáltson, mikor a híreket meghallgatja, aközben a magyar mezőgazdaság telje sen árván maradt, természetesen az ott dolgozó parasztsággal együtt. Nem igaz az, hogy ezért csak a mezőgazdasági tárca vagy személyesen Torgyán József a felelős. Nem, ezért a magyar kormány a felelős, sőt, a kormányfő maga válogatja meg a minisztereit. Vé leményem szerint már akkor közbe kellett volna avatkozni miniszterelnöki súllyal, amikor az úgynevezett búzabomba hatástalanítására került sor úgy, ahogy arra sor került. Éppen ezért most nem is Torgyán Józsefet vagy nem is a mezőgazdasági tárcát kívánom b írálni, most van ott éppen elég gond, hanem pontosan a kormány felelősségére akarok rámutatni akkor, amikor a kormány az, és nem a mezőgazdasági tárca, hanem egy más, illetékes tárca, aki nap mint nap 500 forinttal sarcolja meg a magyar mezőgazdaságot, ami kor még ma is védővámot tart fenn a nitrogéntartalmú műtrágyákra, amikor hiány van az országban. Korábban monopolhelyzet alakult ki a nitrogéntartalmú műtrágyák gyártása terén, és ez a monopólium elérte az akkori magyar kormánynál azt, hogy védővámokkal bi ztosítsák azt, hogy ő még nagyobb nyereséget, extraprofitot érhessen el, holott Keleten akkor is jóval olcsóbban lehetett beszerezni a műtrágyát. Ősszel 43 százalékkal megemelték a gáz árát, és már másnap a nitrogéntartalmú műtrágyák forgalmazói 6070 száz alékkal megemelték a műtrágya árát, holott nem lett volna indokolt csak 2030 százalékkal az emelés, tekintettel arra, hogy a vezetékes földgáz áremelkedése mintegy 50 százalékban érinti csak az ammóniumtartalmú műtrágyák árváltozását.
