Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. február 13 (186. szám) - A Magyar Köztársaság részvételéről a Nemzetközi Beruházásbiztosítási Ügynökség alaptőke-emelésében szóló országgyűlési határozati javaslat; a Magyar Köztársaság és a Lengyel Köztársaság között a kettős adóztatás elkerülésére és az adóztatás kijátszásá... - VARGA MIHÁLY pénzügyminiszter, a napirendi pont előadója:
206 VARGA MIHÁLY pénzügyminiszter, a napirendi pont előadója : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Két beruházásvédelmi megállapodás, egy kettős adóztatást elkerülő egyezmény, valamint két nemzetközi szerve zet tőkeemelésében való részvételről szóló előterjesztés szerepel a tisztelt Ház napirendjén. Engedjék meg, hogy ezek közül csak kettőt emeljek ki. Az egyik a Magyar Köztársaság és a Lengyel Köztársaság között a kettős adóztatás elkerülésére és az adóztatá s kijátszásának megakadályozására a jövedelem- és vagyonadó területén Budapesten, 1992. szeptember 23án aláírt egyezmény ügye. A másik pedig az egyik fejlesztési bank tőkeemelésének kérdése lesz. Ennek a magyarlengyel egyezménynek a módosítását a két ors zágban érvényben lévő, eltérő jogszabályi háttér következtében kialakult, a nyugdíjasokat érintő sajátos helyzet indokolta. A kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény fő szabályként úgy rendelkezik, hogy a nyugdíjak és más hasonló térítések csak abba n az országban adóztathatók, ahol a nyugdíjat kapó személy rezidens. Ennek megfelelően Lengyelországban lehet megadóztatni azoknak a magyar állampolgároknak a Magyarországról származó nyugdíjjövedelmét, akik időközben Lengyelországban váltak belföldi illet őségű személlyé. A nyugdíjak megadóztatása nem kötelező, de a lehetőséggel élhet a lengyel adóhatóság. A fenti gyakorlat az OECDországokéval megegyező, hiszen a nyugdíjak bruttó kifizetések és ténylegesen adóznak. Magyarország esetében azonban a társadalo mbiztosítási nyugdíj, az első és a második pillér nem kerül bruttósításra, az összege meglehetősen alacsony, így a Lengyelországban élő magyar nyugdíjasok, akik nyugdíjjövedelmüket Magyarországról átutalva kapják, hátrányos helyzetbe kerülnek. A módosító j egyzőkönyv hatálybalépését követően lehetőség nyílik arra, hogy a Lengyelországba Magyarországról átutalt nettó nyugdíjak már nem tartoznak a lengyel adójogszabályok alá, így azok csak Magyarországon lesznek adókötelesek. Ezek után még engedjék meg, hogy r öviden az Európa Tanács Fejlesztési Bankjának alaptőkeemelésében való részvételről szóljak. Magyarország ennek 1998 óta tagja. A belépéskor jegyzett, mintegy 11,6 millió euró összegű részvény készpénzben előírt 11 százalékos befizetési kötelezettségének i dőarányos részét teljesítettük. Az utolsó 320 ezer eurós részlet befizetését a 2001. évi költségvetési előirányzat tartalmazza. A jegyzett tőke 0,83 százalék magyar tulajdonrészt, illetve szavazati arányt jelent. A bank hitelezési tevékenységének az elmúlt időszakban történt jelentős bővülése miatt tőkeemelés vált szükségessé. A bank eszközállománya módot ad arra, hogy az emelést a bank a tartalékok terhére hajtsa végre, azaz a tagoktól még a szokásos 11 százalék készpénzbefizetést se kérje, hanem azt a tar talékok bevonásával számukra befizetésként jóváírja. A Magyarországra jutó tőkeemelés mintegy 15,3 millió euró összegű pótlólagos részvényvásárlást jelent, amely 1,7 millió euró összegű befizetésnek és 13,6 millió euró összegű lehívható tőkerésznek felel m eg. A tényleges befizetéssel nem járó tőkeemelés tőkejegyzésében való részvétel minden tagország, így Magyarország számára is előnyös. Országgyűlési határozattal azonban meg kell erősíteni a bank tőkeerejét jelző, a teljes befizetendő és lehívható tőkeemel ésről szóló banki határozatot. Végül pedig engedjék meg, hogy a Világbank beruházásait biztosító leányintézetnek, a Nemzetközi Beruházásbiztosítási Ügynökségnek az ügyéről szóljak. Ennek Magyarország 1988 óta tagja, 0,59 százalékos szavazati arányt megtest esítő tulajdonrésszel. A Világbank beruházási tevékenységének elmúlt időszakban történt jelentős bővülése megnövelte ennek az ügynökségnek a szolgáltatása iránti igényt. Ez tette szükségessé, hogy ebben tőkeemelés történjen meg. Magyarország vállalta, hogy ennek a 4,6 millió dollár tőkejegyzésnek mintegy 820 ezer dolláros összegű tényleges befizetési kötelezettségét kifizeti. A magyar kormány
