Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. március 30 (199. szám) - A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin):
1954 Az ajánlás 29. pontjában Boldvai képviselőtársunk a 7. § teljes elhagyását javasolja, és azt kell mondjam, hogy igaza van. Eg yrészt azért, mert természetes dolog az, hogy a vállalkozás, különösen egy bank készít üzleti tervet, másrészt ezt a rendelkezést más jogszabályok is tartalmazzák. Tehát ő azt mondja, hogy ez fölöslegesen került ebbe a törvénybe. Itt azonban van egy érdeke s jogalkotási technika. Tudjuk azt, hogy a Magyar Fejlesztési Bank szabályozása mögött van három komoly törvény: a gazdasági társaságokról szóló törvény, a hitelintézeti törvény és az értékpapírtörvény. Azt kell megfontolnunk, hogy csak a különbségeket veg yük be egy törvénybe, és kvázi egy vázat építsünk, hivatkozva a többi, mögötte álló törvényre, vagy próbáljunk egy kerek egésznek látszó törvényt alkotni. A törvényalkotónak az volt a szándéka, hogy inkább legyen egy kicsit bővebb a törvény, és ezáltal a k ülföldi hitelnyújtók egy törvényből tudjanak tájékozódni a bank tényleges jogállásáról és tevékenységi köréről. Úgyhogy, habár elhagyható a jelzett szakasz - ahogy Boldvai képviselőtársunk is mondja , de talán érdemes bent tartani. Visszatérve a prudenciá lis szabályokhoz: az ajánlás 30. pontjában szereplő javaslat és annak indoklása között ellentét van. Kovács Tibor és társai a nagy kockázat mértékének csökkentését javasolják az előterjesztésben szereplő 35 százalékról 25 százalékra. Indoklásuk szerint a 2 000. évi CXXIV. törvény felemelte a nagy kockázat mértékét 25 százalékra, és ezt most szükségtelen tovább növelni. Gyakorlatilag nyilvánvalóan észrevették már, hogy a 35 százalékos mérték marad. Tehát jelenleg is 35 százalékos mértéket tartalmaz a törvény, és ezt csak átveszi a jelenlegi javaslat, tehát semmilyen emelésről nincsen szó. Talán érdemes itt egy gondolattal végigfutni azon, hogy mit is jelentenek ezek a prudenciális szabályok. Ezek a prudenciális szabályok egy banknál elsősorban a betétesek érde keit védik. Ez egy speciális pénzintézet, tehát betéteket nem igazán gyűjthet; itt a betétesek érdekének a védelméről költői kérdés beszélni. Ebben az esetben a prudenciális szabályok inkább számunkra, vagyis a magyar állam mint tulajdonos számára adhatnak garanciát, illetőleg úgy számunkra, a parlament számára, hogy költségvetési garancia áll a bank mögött. Még annyit, hogy a prudenciális szabályok a mi érdekeinket, tehát költségvetési érdekeket védenek azáltal, hogy a bank menedzsmentje bizonyos tevékenys éget bizonyos korlátok közé kénytelen szorítani, tekintettel ezekre a lazított bankbiztonsági szabályokra. Ez az inkriminált 53. ajánlás, amit Lasztovicza képviselőtársunkkal együtt követtünk el, és az igazgatóság tagjainak az összeférhetetlenségét szabály ozza, hát az az igazság, hogy nem úgy sikerült, ahogy szerettük volna. A javaslatban szereplő mondat tipikusan "a királynőt megölni nem kell félnetek..." mondat - a vesszőknek a kitevésével, elhagyásával teljesen más értelmet kap a mondat. A bizottsági ülé sen ezzel kapcsolatban két kritika merült föl. Az egyik az volt, hogy a házastársakra szigorúbb összeférhetetlenségi szabályokat fogalmaz meg, mint magukra az igazgatótanács tagjaira. Ezt elsősorban az alelnök úr fogalmazta meg. Az én véleményem pedig az v olt, hogy túlságosan szigorúak általában az összeférhetetlenségi szabályok, tehát nem fogunk találni hétkilenc olyan embert, aki szakmailag is alkalmas, és megfelel a feltételeknek arra, hogy ellássák az igazgatótanácsnak a funkcióját. Ezért egy kapcsolód ó indítványt nyújtottunk be, amelyben gyakorlatilag egy vesszőnek a beszúrását javasoljuk, tehát a vessző beszúrásával - nem kívánom most fölolvasni - kikerülnének a hozzátartozók, tehát az országgyűlési képviselők hozzátartozói, és további szűkítő feltéte leket határoznánk meg. De mindenképpen érdemes figyelembe venni Keller képviselő úr javaslatát, tehát hogy a közalkalmazottakra legalább ne terjesszük ezt ki, mert igaza van, hogy legalább a tudományos életben, az oktatásban dolgozók számára tegyük azt leh etővé, hogy bekapcsolódhassanak a bank munkájába. Tehát szükségtelen a közalkalmazotti viszonyt fenntartani ezzel kapcsolatban. Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Szili Katalin) :
