Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. március 30 (199. szám) - A pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. BRAUN MÁRTON (Fidesz):
1925 Tisztelt Ház! Min denekelőtt meg kell jelölnünk az állami támogatás fogalmát. Az állami támogatás az, amit az államháztartás alrendszerei nyújtanak a költségvetéseik terhére, amely kiadással vagy bevételkieséssel jár. A módosítás tulajdonképpen a nem nyújtható támogatásokat definiálja, miszerint nem nyújtható olyan támogatás vagy más előny, amely gazdasági tevékenységet folytató vállalkozás részére, vagy áruk termeléséhez, illetve szolgáltatások nyújtásához biztosított kedvezmény révén a versenyt torzítja, vagy annak a torzí tásával fenyeget, amennyiben érintheti az Európai Unió tagállamai és a Magyarország közötti kereskedelmet. Állami támogatásnak számít az adókedvezmény is, ha vállalatot, vállalatcsoportot, iparágat vagy egy meghatározott termék termelését támogatja. De has onlóan állami támogatásnak minősül az olyan adókedvezmény, amely nem fedi le az ország teljes egészét, vagy valamilyen korlátozó feltételhez kötődik. A javaslat indokolásából tudhatjuk meg azt, hogy a közösségi jogszabályok egyértelműen tilalmazzák az úgyn evezett működési támogatást, vagy az olyan adókedvezmény nyújtását, amely nem egy konkrét beruházáshoz kapcsolódik, hanem a vállalat egészére vonatkozik. Tisztelt Ház! A fentiek szükségessé teszik a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény módos ítását. A módosítás a törvény beruházási adókedvezményekről szóló részét kiegészíti egy időbeli korláttal, miszerint az adókedvezmény nem vehető igénybe a csatlakozásról szóló szerződés hatálybalépését követő beruházások esetében. A szabályozás így a szerz ett jogokat nem érinti. A javaslat egy olyan új adókedvezményt fogalmaz meg, amely összhangban áll a közösségi szabályokkal, ez pedig az úgynevezett fejlesztési adókedvezmény. Fejlesztési adókedvezmény a kormány külön engedélyével, egyedi engedélyezési elj árással adható, nemzetgazdasági szempontból kiemelkedő jelentőségű fejlesztési programokhoz. A módosítás szerint ez az adókedvezmény a beruházás nagyságához igazodik, figyelembe véve a regionális különbségeket. A megítélés fontos szempontja a foglalkoztato tti létszám növekedése; ösztönözni kívánja a kis- és középvállalkozói szektor beszállítóvá válását a támogatott beruházásban. Egy támogatási rendszer sarokpontja annak transzparenciája, átláthatósága. A fejlesztési adókedvezménynél a törvény ezt úgy biztos ítja, hogy a kormány köteles ez irányú egyedi döntéseit a Határozatok Tárában közzétenni. A javaslat pozitívumaként kell megemlíteni azt, hogy kitér az érzékeny ágazatokra, hiszen az Európai Bizottság azt a szabályozást illeti a legélesebb kritikával, amel y nem tesz különbséget az érzékeny szektorok és az egyéb szabályozás között. Tisztelt Képviselőtársaim! Az állami támogatások közösségi szabályai az önkormányzati támogatásokra is kiterjednek. Megjegyzem, az Unióban is ez a legkritikusabb pontja a támogatá si rendszerek ellenőrzésének. Jelenleg Magyarországon a helyi önkormányzatnak jogában áll gyakorlatilag bármilyen formai támogatás nyújtása, az adókedvezményeket is beleértve. A téma szempontjából különösen az iparűzési adóban nyújtott kedvezményeknek van jelentősége. Árnyalhatja a probléma nagyságát az a tény, hogy a közösségi szabályok szerint amennyiben egy vállalkozás támogatása hároméves időtartamban 100 ezer euró alatt marad, akkor a támogatás nem tekinthető versenytorzító hatásúnak. A helyi adókat az 1990. évi C. törvény szabályozza. Jelen javaslat ezt a törvényt öt ponton javasolja módosítani. Az előterjesztő az önkormányzat adómegállapítási jogát és ezen belül a kedvezménynyújtási lehetőségét tovább korlátozná. Fontos szabály, hogy az önkormányzat e gy adott adónemen belül a vállalkozók számára azonos adómértéket állapíthat meg. Ezen túl a külföldön végzett tevékenységre a helyi iparűzési adó nem terjedne ki, ennek érdekében meghatározásra kerül a külföldön végzett tevékenység fogalma, s az ebből szár mazó nettó árbevétel kikerül az adóalapból. Új szakasz, új alcím rendelkezik majd az önkormányzat által nyújtható adómentességről és adókedvezményről. Eszerint konkrétan azok a kisvállalkozások, amelyeknek az adóalapja nem haladja meg a 2 millió forintot, adókedvezményt, adómentességet kaphatnak. Az önkormányzat tehát eldöntheti, hogy mekkora összegű adóalapig kíván kedvezményt adni, természetesen az előbb említett határon belül, s eldöntheti, hogy mekkora legyen a kedvezmény összege.
