Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. március 30 (199. szám) - A pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - FONT SÁNDOR, az MDF képviselőcsoportja részéről:
1918 Megadom a szót Font Sándor úrnak, az MDF képviselőcsoportja nevében felszólaló képviselő úrnak. FONT SÁNDOR , az MDF képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Ú r! Tisztelt Képviselőtársaim! A Magyar Demokrata Fórum is kellő mélységgel próbálta áttekinteni annak az indokát, hogy miért kell egy törvénycsomagban ennyi törvénymódosítást eszközölni. A pro és kontra indokok tekintetében úgy látjuk, hogy indokolt a korm ánynak az elgondolása, hogy mindazok az elképzelések és tárgyi tapasztalatok alapján, amelyek megszülettek az elmúlt időszakban egyes pénzintézeti területeken, indokolt törvénymódosítást kezdeményezni. (11.20) A másik pedig, hogy az európai uniós jogharmon izáció követelménye várja azt el, hogy tegyünk lépéseket ebben az ügyben. Tehát mint mondtam, általánosságban véleményünk szerint elmondható, hogy indokolt e kérdésekkel foglalkozni, ugyanakkor félő, hogy a javaslat több törvényben eszközöl módosításokat, de ezek teljes áttekintését nem foglalhatja magában, és ezáltal egy kissé nehéz áttekinteni. Az államháztartási hivatal létrehozásával több mint egy évtizedes célkitűzés valósul meg a költségvetés végrehajtásának célszerű menedzselésében és ellenőrzésében, ugyanakkor az ÁHH által ellátandó feladatokat a törvényjavaslat megfelelően meg is fogalmazza. Ezt mint korszerű intézményt messzemenően támogatjuk, de ma még nehezen tudjuk megbecsülni, hogy érdemi működése mikorra várható, és ez mikorra lesz majd eredmé nyes. Jó lett volna a törvény előkészítésével párhuzamosan nagyobb előkészítettséget elérni a célszerű intézményi kapcsolatrendszer megfogalmazása, a szükséges nyilvántartási rendszer, a számviteli és ellenőrzési rendszer módosítása, továbbá a kétéves költ ségvetés bevezetése miatt kevésbé aktuális költségvetéstervezés és végrehajtás területén. Az államháztartási hivatal létrejöttével elkülönül egymástól a pénzforgalmi funkció, valamint a költségvetésvégrehajtási, ellenőrzési funkciója, amely egy történe lmi korszakot is jelenthet az államháztartás tekintetében. A törvény általános indoklásában ki kellett volna térni arra, hogy ez a fejlesztés mibe kerül, melyek a várható működési költségek, és milyen létszámú munkaerő foglalkoztatásával jár, vagy esetleg csak átcsoportosításokkal; munkahelybővítéssel, leépítéssel nem jár, csak a belső mozgás elegendő ahhoz, hogy ez az új hivatal működjön. A 8. § a kormány kompetenciájába utalja összegszerű korlátozás nélkül a kezességvállalást a 8. § (8) bekezdésében fels orolt szervezetekkel kötendő hitelszerződéseknél. A kezességvállalás ezzel kikerül az éves költségvetési törvények, a törvényhozás hatásköréből. Ugyanezen paragrafus (10) bekezdése az Országgyűlést jogosítja fel az MFB Rt. összefüggésében a kezességvállalá s, illetve a kül- és belföldről felvehető hitelek állományának összegszerű meghatározására, a tényleges ügyletek viszont a kormány döntéseinek megfelelően születnek, születhetnek. Az állami kezességvállalások cím szerinti bontása ennek megfelelően kikerül a költségvetési törvény, illetve a törvényhozás ellenőrzése alól. A társasági adókról és az osztalékokról szóló '96. évi LXXXI. törvény kapcsán a következő a megállapításunk. Az állami támogatás, adókedvezmények kérdését az EUcsatlakozás során kétségtelen ül újra kell szabályozni, hiszen a piaci verseny tisztasága a Közösségekben alapkérdés. A törvényjavaslat 16. §a a '96. évi LXXXI. törvényt 22/B. §sal egészíti ki, amivel egyetértünk, bár a magyar gazdaság jelenlegi színvonalának ismeretében a 10 és 5 mi lliárd forintos összeghatár magasnak tűnik; ennek indokolt mértékéről még gondolkodunk. Jónak tartjuk, hogy a feltételek között szerepel a foglalkoztatottság növelése is, ugyanakkor aránytalannak tartjuk például egy 10 vagy 5 milliárdos beruházás esetén az 500 vagy 300 fős állományi létszámnövelést. A korszerű termelés ilyen arányokat nem tesz lehetővé, vagyis
