Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. március 30 (199. szám) - A pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. DANCSÓ JÓZSEF, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
1908 nyomozati munkához kapcsolódóan módosítja az elfogás szabályait, és lehetővé teszi, hogy az állami adóhatóság hatáskör ébe tartozó adókra, költségvetési támogatásra elkövetett bűncselekményre alapozott kár tekintetében a polgári jogi igényt az APEH terjessze elő. Mindezen módosítások fő célja a nyomozati munka hatékonyságának további növelése. Az értékpapírtörvény módosítá sának is megfogalmazott célja a folyamatok átláthatóbbá tétele és a felügyelet intézkedési jogkörének bővítése, a kisbefektetők érdekeinek hatékonyabb védelme. Rendkívül fontos eleme a módosításnak az, hogy a szabályrendszer alkalmazása kiterjesztésre kerü l a befolyásszerzés minden módjára, így beleértendők ebbe: a részvényesek között megkötött nem nyilvános megállapodások, az opciós jogok szerzése. (10.30) A nyilvánosan működő részvénytársaságnál 5 százalékos befolyásszerzést követően s minden további 5 sz ázaléknál két naptári napon belül a felügyeletnek és a társaság igazgatóságának bejelentési kötelezettséggel tartozik a szerző fél. A 33 százalékot meghaladó mértékű befolyásszerzéshez előzetesen a felügyelet által jóváhagyott, nyilvános vételi ajánlatot k ell tenni. A felügyelet lehetőséget kap arra, hogy a részvénytársaságban befolyást szerző, egyébként a felügyelet alá nem tartozó tulajdonossal szemben intézkedéseket hozzon, szankciókat alkalmazzon abban az esetben, ha a törvény rendelkezéseit sértő módon szerez befolyást a részvénytársaságban. A szankció a tulajdonos szavazati jogának felfüggesztése, illetőleg pénzbírság lehetne. A törvénycsomag keretében módosul az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló törvény is két cikkelyébe n. Egyrészt a bankkonszolidációban részt vett pénzintézetek állami tulajdonban lévő részvényei tekintetében a tulajdonosi jogokat az ÁPV Rt. gyakorolja, másrészt pedig a Magyar Fejlesztési Bank Rt. esetében a tulajdonosi jogokat nem a pénzügyminiszter, han em a kormány által kijelölt miniszter gyakorolja ezentúl. A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény módosítását az teszi szükségessé, hogy a tavaly decemberi zárószavazás során koherenciazavar keletkezett, amelyet - mivel a zárószava zás már megkezdődött - az Országgyűlésnek nem volt módjában orvosolni. Ez a zavar abból adódott, hogy az eredeti javaslat a felügyeletnek rendelkezésalkotási jogot biztosított volna, amelyhez módosítani javasolta a jogalkotásról szóló törvényt. Ezen javasl at annak ellenére nem kapta meg a szükséges minősített többséget, hogy az előzetes pártközi egyeztetések során az MSZP képviselője támogatásáról biztosította. Tehát ez a mostani javaslat elsősorban jogtechnikai célzatú. A Nemzeti Kulturális Alapprogramról szóló törvényt is módosítani szükséges. Ennek oka az, hogy a Nemzeti Kulturális Alapprogram bevételét képező kulturális járadékra vonatkozó 2001. január 1jétől hatályos rendelkezések szerint egyes építmények kivitelezése után a kivitelező által fizetendő járulékkötelezettséget ír elő. Az erre vonatkozó előírások azonban bizonyos építkezések esetében nem egyértelműek. A mostani javaslat fogja biztosítani a járulékfizetők pontos elhatárolását. A jelzáloghitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló törvény mó dosításának alapvető célja a hitelnyújtás gyorsítása és a jelzáloghitelek más hitelintézettől történő megvásárlásának egyszerűsítése. A jelzáloghitelintézet tevékenysége eddig az ingatlanon alapított jelzálogjog fedezetével nyújtott hitelek nyújtására ter jedt ki, ezentúl az ingatlanon alapított önálló zálogjog fedezetével történő hitelnyújtásra is. Lehetőség nyílik továbbá a jelzáloghitelintézetnek ingatlanok hitelbiztosítéki értékének megállapítására. A módosítás alapján a jelzáloghitelintézetek ügyeit a földhivatalok soron kívül kezelik. Fontos elem az, hogy az önálló zálogjog megvásárlásával más hitelintézettől új jogi megoldást biztosít a jelzáloghitelintézetnek a refinanszírozására. A jelzáloghitelintézet nem a követelést magát vásárolja meg, hanem pusztán az önálló zálogjogot. Az önálló zálogjog eladásával egyidejűleg a
