Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. március 30 (199. szám) - A pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - VARGA MIHÁLY pénzügyminiszter, a napirendi pont előadója:
1894 bevezetése - ami a szeptemberi évkezdés miatt rendkívül sürgős a továbbtanulók és szüleik számára - vagy a jelzálogkölcsönhitel felvételének egyszerűsítése, gyorsítása. Tisztelt Képviselőtársaim! Abban valamennyien egyetértünk, hogy a Magyar Köztársaság állampolgárainak, az itt működő vállalkozásoknak érdeke, hogy hazánk minél előbb az Európai Unió tagja legyen. A tagság azonban kötelezettségekkel is jár. A kötelezettségek egyike az állami támogatásnak az Unióban kialakított feltételeknek meg felelő nyújtása. A javaslat a támogatási rendszer átalakításának részeként módosítást fogalmaz meg a társaságiadókedvezményekre, így a csatlakozásra Európai Uniókonformmá teszi azokat. E változás elengedhetetlen feltétele a versenyfejezet második félévi lezárásának, ugyanakkor nem érinti a csatlakozás időpontjáig megszerzett jogokat. A módosítás a nagyberuházásokhoz 2011ig igénybe vehető adókedvezményekre jogosultak körét korlátozza. A csatlakozás után csak azon vállalkozások számára biztosítja a kedvezm ényt, amelyek a beruházást a csatlakozás idejéig megkezdték. A magyar gazdaságnak a befektetésekre - így többek között a külföldi befektetésre is - nagy szüksége van, ezért az uniós normák alapján továbbra is indokolt támogatni adókedvezményekkel is a fejl esztéseket, amennyiben azok segítik például az elmaradott térségek felzárkóztatását, illetve új munkahelyeket teremtenek. A törvény meghatározza az adókedvezmény alapvető feltételeit. Ennek alapján a kedvezmény odaítélése kormányrendeletben meghatározott, a mindenkori uniós előírásokat figyelembe vevő részletes feltételek és eljárási szabályok alapján kormányengedéllyel nyilvános határozat formájában történik. A törvényi feltételek különböznek attól függően, hogy a vállalkozás a fejlesztést hátrányos térség ben vagy azon kívül valósítja meg. Érdemi változás az eddigiekhez képest, hogy döntően új eszközökkel történő beruházást preferál, illetve támogatást csak a hátrányos térségben nyújt. (9.20) Új elem a feltételek között a foglalkoztatásnövelé s mellett a kis- és középvállalkozások beszállítóként történő bevonása, amellyel közvetve a vállalkozások jövedelmi helyzete is javulhat. Nem elhanyagolható természetesen az sem, hogy milyen bevételről mond le az állam a beruházások ösztönzése érdekében. A javaslatban szereplő mértékek mellett mintegy 60 milliárd forint az az összeg, amely évente a vállalkozásoknál marad. Ezzel együtt - különösen a külföldi részvételű társaságok adókedvezményének megszűnése miatt - 2003 után társasági adóból a jelenleginél több bevétellel lehet számolni. Tisztelt Ház! Hasonlóan a társaságiadótörvényhez, a helyiadótörvény módosítására is az Unióhoz történő csatlakozás érdekében van szükség. A módosítás célja, hogy a csatlakozás időpontját követően a Közösség állami támogatá sokra vonatkozó rendelkezésével és gyakorlatával összhangban lehessen helyiadórendeletet alkotni. A Közösség előírásai szerint ugyanis az "állam" kifejezés magában foglalja az önkormányzatokat is. A vállalkozókat terhelő helyiadónemek esetén szintén előfo rdul, hogy a rendeletbe iktatott kedvezmény, mentesség ellentétes az uniós szabályokkal. A fent említett ellentmondás kiküszöbölése érdekében indokolt, hogy a helyi adókról szóló törvényben lefektetett, jelenleg széles körű önkormányzati kedvezménynyújtás lehetősége jellemzően a magánszemélyekre korlátozódjék. A javaslat értelmében a csatlakozás időpontjától az önkormányzat az iparűzési adóval kapcsolatos rendeletalkotás során az adópreferencia tárgyában kizárólag arról dönthet, hogy egyrészt mekkora összeg ű adóalappal - legfeljebb 2 millió forint - rendelkező vállalkozókat kívánja kedvezményezni, illetve másodsorban milyen nagyságrendű legyen a kedvezmény összege. A javaslat a helyi adók esetében is figyelembe veszi a szerzett jogok alkotmányos védelmének k ötelességét és követelményét. A csatlakozás időpontjában ugyanis csupán a hatályban lévő határozatlan idejű önkormányzati kedvezményeket, mentességeket kell az önkormányzatnak
