Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. március 28 (197. szám) - A polgári törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája (T/3797. szám) - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - HEGYI GYULA (MSZP): - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. HACK PÉTER (SZDSZ):
1765 hogy a baloldali vagy liberális lapok szerkesztői arra kényszerüljenek, hogy bírói ítélet nyomán vagy tartva egy bírói íté lettől, illetőleg az abban kiszabott közérdekű bírságtól, olyan válaszokat jelentessenek meg, amelyekkel nem értenek egyet. (17.10) Ugyanakkor azt is meg kell említenem, hogy a legolvasottabb magyar napilap, a Népszabadság az elmúlt években egyértelműen o lyan gyakorlatot alakított ki, amelyben szinte mindenkinek szót ad, Lovas Istvántól kezdve Thürmer Gyuláig. Ennek következtében az a helyzet, hogy ha ilyen intézményt például a válaszadás jogán valamely lappal szemben alkalmazni kellene, az nem azon lap le nne, amellyel szemben a balliberális vagy valamilyen más hasonló vád megfogalmazódik, hanem inkább a jobboldali sajtóorgánumok, mondjuk, a Magyar Nemzet tartozna ebbe a körbe. Köszönöm a figyelmet. ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Szintén két percre megadom a szót H egyi Gyula képviselő úrnak. HEGYI GYULA (MSZP) : Köszönöm szépen, elnök úr. Úgy látszik, Gyimesi képviselő úr egyszerűen nem akarja megérteni a szavainkat. Természetesen a személyi jogok sérelmét a legjobb tudomásom szerint a jelenlegi törvények alapján is lehet védeni, még ide hozzánk is jönnek mentelmi ügyek jó nagy számban, amelyek arról szólnak, hogy ha az illető nem lett volna képviselő, akkor bíróság előtt kellett volna felelnie azért, amit valakinek a személyiségi jogai sérelmére leírt. Elmondhatom eg yébként, néhány héttel ezelőtt abban a megtiszteltetésben volt részem, hogy egyrészt az Élet és Irodalom hasábjain ultraliberális szellemben támadtak meg, a Magyar Fórum hasábjain egészen más szellemben. Őszintén szólva egyik cikkre sem volt kedvem válaszo lni, bár személy szerint támadtak meg, mert úgy gondoltam, mindkét újság olyanfajta véleményrendszert tükröz, amelyhez képest reményeim szerint, én a középúton járok, és azokban a lapokban igyekszem a véleményemet kifejteni, ahol gondolom, hogy fogékony ol vasókra is találok. Azt hiszem tehát, amit mi nem értünk - és sajnos akárhányszor halljuk a tisztelt előterjesztőket és Pokol képviselő urat, azt nem értjük , hogy a jelenlegi szabályozás miért nem elég. Miért nem elég az, hogy ha valakinek a személyiségi jogait sértő, valótlan tényállításokat közlő anyagok megjelennek, ezekkel szemben helyreigazítást lehet és kelljen kérni? Ez helyes, hogy így van. Azt nem értjük, miért kell általában az értékeléssel és a véleménnyel túlterjeszkedni. Amit Fenyvessy képvis elő úr mondott, nagyon helyesen, azt mint volt filmkritikus kibővíteném: az egész művészetkritika léte szűnne meg, ha az alkotó értékelést adna, a kritikusnak értékelése lenne arról, hogy ez a nem tudom milyen magyar film nem olyan remekmű, mint a Bergman művei, majd valaki megírná, a rendező maga egyszemélyben, hogy ez még a Bergman művészeténél is magasabb rendű, és akkor egymás mellett lenne két értékelés. Csakhogy a második nem értékelés, semmi köze a művészetkritikához, annak az elpusztítását jelentené . Köszönöm szépen. ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Két percre megadom a szót Hack Péter képviselő úrnak, SZDSZ. DR. HACK PÉTER (SZDSZ) : Elnök Úr! Tisztelt Ház! Előttem már többen elmondták Gyimesi képviselő úrnak válaszolva, hogy nem korrekt az a vitamódszer, hogy nem vesszük figyelembe a másik fél álláspontját. Az SZDSZ a bizottsági viták során is és ebben a vitában is azt hangsúlyozza, hogy a személyiségi jog mint alkotmányos jog, alkotmányos védelemre szorul. Nem helyes az a sajtómagatartás, amely bűncselekmények et követ el, vagy bűncselekményhez eszközt szolgáltat, de a hatályos magyar jogban megvannak az fellépés lehetőségei. Félrevezeti a vitát figyelőket az, aki azt mondja, hogy ma a személyiségi jogok sérelmével szemben teljesen védtelen, akár közszereplő, ak ár primadonna, akár
