Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. március 28 (197. szám) - A polgári törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája (T/3797. szám) - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. POKOL BÉLA (FKGP): - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. WIENER GYÖRGY (MSZP):
1761 megjelennek, amelyek urambocsá! sérthetik valakinek a személyiségi jogait , tehá t nem emiatt ellenezzük, hanem most erre mondanék egy ellenpéldát. Ha ez a javaslat zöld utat kap, akkor a különböző sajtóorgánumok - nemcsak az írott, hanem az elektronikus sajtóorgánumok - vezetői, főszerkesztői kaphatnak egy olyan felhatalmazást, hogy s zubjektíven ők dönthetik el, hogy valamely vélemény sértie másnak a személyiségi jogát vagy nem. Mert csak akkor kell az ellenvéleménynek helyt adnia, ha sérti a személyiségi jogokat. Nem hiszem, hogy erre jelenleg a főszerkesztők vagy vezető szerkesztők felkészültek lennének vagy felkészítette őket valaki. Ennek eldöntésére ma megvan a megfelelő bírósági fórum. Nem lenne jó, ha jogi kérdés eldöntését - hogy személyiségi jog sérülte vagy nem - levinnénk szerkesztőségi szintre, hiszen ha nem sérült a szemé lyiségi jog, akkor nem kell helyt adni a válasznak vagy az ellenvéleménynek, csak ha sérült a személyiségi jog. Ez azt jelenti, hogy majd a főszerkesztő eldönti. Tehát ezt mi nagyon nem szeretnénk. Köszönöm. ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Köszönöm. Két percre mega dom a szót Pokol Béla képviselő úrnak. DR. POKOL BÉLA (FKGP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tulajdonképpen egy nagyon rövid kérdést szeretnék feltenni Fenyvessy képviselőtársamnak, tudniillik három évvel, két és fél évvel ezelőtt, amikor beterjesztettem a vál aszadás jogára a törvényjavaslatomat, akkor úgy lehet mondani, hogy a leglelkesebben mellém állt a MIÉP, és Fenyvessy képviselőtársam is támogatta ezt a véleményt. Úgy lehet mondani, hogy én egy kicsikét radikálisabban akartam megadni valóban a válaszadás jogát. Látjuk, ez enyhébb: csak a személyiségi jogok sértése esetén. Azt a véleményt, amit az előbb Kiss Andor felolvasott, és most is hallottunk egyetkettőt ezekből az érvekből, én három évvel ezelőtt Pető Ivántól hallottam. (Derültség a Fidesz soraiban. - Dr. Gyimesi József: Ellenzéki mindkettő!) Pető Iván részéről, az SZDSZ részéről s a többi, lényegében arról az oldalról, vagy Vastagh Pál részéről azok az érvek elhangzottak - elő kell venni a jegyzőkönyvet. Mi volt az indoka? Ezt nem értem, hogy két és fél év alatt ez a fajta, úgy lehet mondani, poláris ellentét hogyan jött létre?! Én csak a Pannon Rádiót tudom, hogy létrejött. Mi az, ami a MIÉP álláspontját megváltoztatta ebben a kérdésben? Hiszen pont az ellenkezője volt az álláspontja két és fél éve! Kevesen vagyunk, és a dolog érdekes, ezért kérdezem, hogy a MIÉP álláspontja miért változott meg. Tényleg kíváncsi lennék erre. (Dr. Hack Péter: Képesek tanulni. - Hegyi Gyula: Ne légy féltékeny!) Köszönöm szépen. ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Felszólalásra mega dom a szót Wiener György képviselő úrnak, MSZP. DR. WIENER GYÖRGY (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Úgy ítélem meg, hogy itt mind alkotmányjogi, mind politikai szempontból egy mély elemzést igénylő törvé nyjavaslattal állunk szemben. Véleményem szerint nem állják meg helyüket azok az érvek, amelyek szerint ennek a törvényjavaslatnak az az alapvető célja, hogy a személyiségi jogokat védje. Sokkal inkább beszélhetünk arról, hogy ennek a javaslatnak az alapve tő indoka az - miként erre már több képviselőtársam utalt , hogy a véleménynyilvánítást és a sajtó szabadságát és ezen belül különösen a szerkesztők szabadságát korlátozzák, illetőleg ha a parlament elfogadja, akkor úgy is fogalmazhatnék - ellenszavazatom ellenére , hogy korlátozzuk. Mi szól amellett, hogy ez az alapvető cél? Mindenekelőtt az, hogy helytelenül állapítja meg a hat fideszes képviselő az egyes alapvető emberi és állampolgári jogok hierarchiáját, egymáshoz való viszonyát. Egyetlenegy olyan jo g van, az emberi élethez és az emberi méltósághoz való jog, amelyet
