Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. március 28 (197. szám) - A polgári törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája (T/3797. szám) - DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. GYIMESI JÓZSEF (Fidesz): - ELNÖK (Gyimóthy Géza):
1753 DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz) : Tisztelt Képviselőtársaim! A vita első másfél órájában azt hitte m, hogy tényleg tárgyilagosan fogunk vitatkozni erről, de mivel Hack Péter képviselő úr újra elismételte ezt a bizonyos véleményhelyreigazítás nevű terminus technicust, ezért szeretném megint elmondani, képviselő úr: az, hogy ön, illetve a javaslat bíráló i ezt a kifejezést számtalanszor elismétlik, a dolog valóságát még nem bizonyítja. A véleményhelyreigazítás azt jelentené, hogy valakinek a saját véleményét helyre kell igazítania. Ön a javaslatunknak az indoklásából olvasott fel. Én szeretné m felolvasni, mert azért mégiscsak fontosabb, hogy mi lesz majd a törvénykönyvben. A törvénykönyv úgy szólna, hogy akinek a személyhez fűződő jogát napilapban, folyóiratban, rádióban, televízióban közölt valamely vélemény vagy értékelés sérti, követelheti a saját véleményének vagy értékelésének a közzétételét is. A saját véleményének a közzétételét! Nem arról van szó, hogy az eredeti véleménynyilvánítónak meg kellene változtatnia a véleményét, helyre kellene igazítania a véleményét. Ha egy publicista, egy e lemző azt gondolja, hogy a saját véleményét csak úgy tudja kifejezni, hogy az tele van durva személyiségi jogot sértő kifejezésekkel, ám tegye, de köteles elviselni azt, hogy bizony meg fog jelenni a megsértett személy válasza is. Tehát ha valaki olyan vél eményt fog nyilvánítani, amely tele van becsületsértő vagy emberi méltóságot sértő kifejezésekkel, nem kell neki megváltoztatnia, csak a következményeit kell tűrnie, hogy megjelenik az ellenvélemény is. Ha ön ezt véleményhelyreigazításnak tartja, akkor va gy nem ugyanazt értjük a magyar nyelvből ismert szavakon, vagy pedig szándékosan tesz ilyen kijelentést, úgy, ahogy Pokol Béla bemutatta, hogy ezt az egész terminus technicust azért találták ki, hogy a javaslatot érdemben nem vizsgálva, már eleve negatív s zínben tüntessék azt fel. Még egyszer: a javaslatunk a válaszadásról szól. Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.) ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Köszönöm. Szintén két percre kért szót Gyimesi József képviselő úr, Fidesz. DR. GYIMESI JÓZSEF (Fidesz ) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Egy olyan jogintézményről van szó, amelynek a működését, hatékonyságát, helyét igazából a bírói jogalkalmazás fogja kialakítani. A törvényjavaslattal szembeni nézetüket kifejtők nagyon gyakran elfelejtik azt , hogy a válaszadás joga egyrészről nem egy helyreigazítási kötelezettség. Tehát az ellenvélemény közlése tulajdonképpen a kiegyensúlyozottságot jelenti, a véleménynyilvánítás igazi szabadságát és a sajtószabadságot. Nagyon gyakran elfeledkezünk arról az é rvről, hogy nem minden véleménnyel szemben jeleníthető meg ellenvélemény, csak azzal a véleménnyel vagy értékítélettel szemben, amely valakinek a személyhez fűződő jogait sérti. Hadd ne soroljam fel, hogy melyek a személyhez fűződő jogok! Hogy sértie vagy nem, ez az első lépcsőben nyilván értékelést jelent az érintett szám részéről, aki eldönti, hogy élni foge a sérelem bekövetkezte után a válaszadás igényével. Ezt követően mérlegelést jelent az adott sajtó tulajdonosa, kiadója vagy főszerkesztője részérő l, aki eldönti, hogy az ő megítélése szerint beállte a jogsérelem vagy nem. Ehhez képest önként közli az ellenvéleményt vagy nem. Ezt követően egy újabb lépés az, amíg ez az igény a bíróság előtt érvényesíthető lesz; és akkor jön majd a bíróság, amelyik p edig nyilvánvalóan ki fogja alakítani azt a mértéket, amely mellett megállapíthatónak tartja a személyhez fűződő jogok megsértését. Ez a mérce nem biztos, hogy azonos lesz a közszereplők és más állampolgárok között. Köszönöm. ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Köszönö m. Két percre megadom a szót Pető Iván képviselő úrnak, SZDSZ.
