Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. március 28 (197. szám) - A polgári törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája (T/3797. szám) - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - HERÉNYI KÁROLY (MDF):
1745 Ahogy itt elmondtam kétperces felszólalásomban, a nyilv ánosságot mi olyan intézménynek képzeljük el, amely éppen arra a lényeges elemre épül, hogy a különböző sajtótermékek különböző álláspontot képviselnek, pluralizmus van, és nem mondható el az az állítás - hogy is mondjam, a valóság ismeretében , amelyet P okol képviselő úr szokott említeni, hogy csak egyfajta álláspont jelenik meg. Ma a magyar sajtó meglehetősen sokszínű, mindenféle irányultságú laphoz hozzá lehet jutni, és meglehetősen gyakran fordul elő - és ezért sincs a vélemény kötelező közlésének tech nikája, és nem érdemes ilyen jogi technikát kialakítani , mert általában az újságoknak vagy a sajtótermékeknek érdekükben áll, ha érdekesnek tartanak egy vitát, és meglehetősen ütköző véleményekkel találkoznak, akkor ezeket közöljék, és ha az egyik újság vagy fórum nem közli, akkor a másikban közöljék. Van még egy eleme e törvényjavaslatnak, amely szintén az előterjesztők szemléletét tükrözi - természetesen fölöslegesnek gondoljuk, és nem is nagyon esett eddig még szó erről , ez az, hogy bizonyos közcélú bírságot kell kivetni. Ahogy az előterjesztő is elmondta, a lehetőség eddig is megvolt. Szükségtelennek tartjuk, hogy ezt kötelező intézményként vezessük be, elegendő úgy általában is az ilyen típusú sérelmek - tehát személyiségi jog sérelme - esetén, ha a bíróság megállapítja (Az elnök csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) , ez mostani gyakorlat, és kötelezővé tenni nem érdemes. Fél mondatban összefoglalva az elmondottakat, mi a törvényjavaslatot, a módosítást fölö slegesnek tartjuk és túlságosan erőteljesnek, és a közvéleményt helytelen irányba orientálónak, úgyhogy elfogadhatatlannak tartjuk, és természetesen semmilyen módosítással nem tudjuk támogatni. Köszönöm szépen. (Taps az SZDSZ soraiban.) ELNÖK (Gyimóthy Géz a) : Köszönöm. Felszólalásra megadom a szót Herényi Károly képviselő úrnak, MDF. HERÉNYI KÁROLY (MDF) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Elöljáróban annyit, hogy az előttünk fekvő, a polgári törvénykönyv módosítá sáról szóló törvényjavaslatot a Magyar Demokrata Fórum a vitában és a szavazásnál is támogatni fogja. Az előbb sajtószabadságról és sok egyébről esett szó; Pető Iván képviselőtársam a sajtószabadságról beszélt. Engedtessék meg nekem, hogy egy kicsit más me gközelítésből, mint ahogy általában szoktunk beszélni róla, hadd tegyek említést a sajtószabadságról. Azt gondolom - és talán nem vagyok egyedül ezzel a véleménnyel , hogy a sajtószabadság alkotmányos, törvényi feltételei ma Magyarországon teljes mértékbe n érvényesülnek. A sajtószabadságot ma más gátolja, és más állja útját, és ezek anyagi jellegűek. Aki ma sajtóterméket akar előállítani, annak két dolgot kell elérnie, egyfelől megfelelő tőkét kell mozgósítania, másfelől olyan anyaggal kell megtöltenie azt az orgánumot, amely eladhatóvá teszi. Az eladhatóság, a példányszám emelése egyenes arányban van egymással és összefügg - ez nagyon gyakran a minőség, a színvonal rovására megy, és nagyon gyakran tartalmi értelemben a sajtószabadság korlátozását is jelent i. Egyébként a mostani törvénymódosítás a mi véleményünk szerint nem olyan súlyú és terjedelmű, mint ahogy azt előttem ellenzéki képviselőtársaim állították. Nem a sajtószabadságot akarja ez a módosítás korlátozni, hanem azt a felelőtlenséget, amely általá ban a szabadság talán természetes velejárója, de mindenképpen korlátozásra szorul. Tulajdonképpen két alkotmányos jog érvényesüléséről van szó, és a mi véleményünk az, hogy ezek közül az egyik, a véleménynyilvánítás szabadságának alkotmányos joga, szinte s záz százalékban érvényesül a magyar gyakorlatban. A másik viszont, az emberi méltósághoz való jog, a személyiségi jog védelme az előzővel szemben inkább csorbát szenved.
