Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. március 28 (197. szám) - A külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényjavaslat; a menedékjogról szóló 1997. évi CXXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat; a határőrizetről és a határőrségről szóló 1997. évi XXXII. törvény módosításáról szóló törvényjava... - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. KELEMEN ANDRÁS (MDF): - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. GYIMESI JÓZSEF (Fidesz):
1726 követően, amikor a Magyarországról menekülőknek, a kommunista diktatúra bosszújától félő millióknak adtak menedéket. (14.10) Az a megfogalmazás, hogy a mi nemzetünk milliókat indított útra a forra dalom leverését követően, hangzott furcsán számomra. Szerencsére többen vannak ebben az országban olyanok, akiknek felmenői és hozzátartozói a menekülők közé tartoztak, mint olyanok, akiknek felmenői egy olyan erőszakszervezet tagjai voltak, akik a menekül táradatot működésükkel minden bizonnyal elindították. A felszólalás további részében Magyarországot úgy kísérelte meg beállítani a szabad demokrata képviselő, mintha mi az idegenek előtt nem tárnánk nagyra a kapunkat, mintha mi nem tekintenénk, illetve kif ogásolja, hogy nem tekintjük természetes állapotnak azt, hogy bemenjenek, bejöjjenek az országunkba. E törvénycsomag, e törvényjavaslatok lényege nem abban foglalható össze, mintha a Magyarországra történő beutazást, magyarországi tartózkodást szigorítaná, hanem sokkal inkább szabályozottabbá tenné. Az idegenrendészeti törvényhez kapcsolódó más törvényjavaslattal, például a határőrizetről szóló törvénnyel éppen a magyar államhatár átkelésének a szabályait rögzíti. Azt hiszem, hogy minden államnak - mert his zen az a társadalmat szolgálja , állami szervnek kötelessége egyfajta önvédelmet tanúsítani, amely önvédelem abban nyilvánul meg, hogy arról minimálisan tudomással kell bírnia, hogy ki lépi át az államhatárt, és kik tartózkodnak Magyarországon. Az is a sz uverenitás körébe tartozik, hogy megállapítsa azt a határainál, hogy kinek ad beutazásra engedélyt, kinél vélelmezhető eredendően, hogy magyarországi tartózkodása a közrendet megzavarhatja. Nemcsak jogszabályokról van itt szó, nemcsak jogi feltételek megál lapításáról, hanem természetesen a jogi normák számonkérését lehetővé tevő technikai berendezések kiépítéséről is. Szerencsére most már a határregisztrációs rendszer lehetővé teszi azt, hogy a határainkat átlépőkről megfelelő információkkal rendelkezzünk. Mint azt már korábban elmondtam, nem biztos, hogy elégséges az az időtartam, amelyet ezen adatok nyilvántartása tekintetében a törvény megszab annak érdekében, hogy esetlegesen elkövetett jogsértések kellő időben kiderüljenek és a felelősségre vonás, az id egrendészeti következmények alkalmazhatók legyenek. Tehát csupán arról van szó, hogy minden államnak és így Magyarországnak is alapvető érdeke a társadalom védelme érdekében, hogy a külföldiek beutazása szabályozott, regisztrált módon történjen. Azt hiszem , hogy akkor, amikor elsősorban Magyarország nem célország a beutazó külföldiek számára, hanem olyan külföldiek lépik át, és nem szabályozott, nem legális módon, hanem illegális módon a Magyar Köztársaság határát, akiknek célja a továbbutazás, az Unió orsz ágainak az elérése, abban az esetben nekünk az államok rendezett kapcsolatából következően nagyobb figyelmet kell fordítanunk a belépések regisztrálására, illetve az ilyen jogellenes belépések megakadályozására, felderítésére, praktikus okból is egyébként. Az, aki a zöldhatáron érkezik ma Magyarországra, és most ne a menekültekről beszéljünk, mert az egy nagyon elenyésző szám az illegális határátlépők számán belül, tehát aki zöldhatáron érkezik, annak a célja elsősorban az, hogy továbbálljon. A különböző sz omszédos országokkal megkötött toloncegyezmények pedig szükségtelenül nagy költséget, fáradságot igényelnek a magyar határőrizeti szervek részéről, hogy a visszaadott külföldit utána a származási országába vagy harmadik országba továbbküldjük, mert ennek k öltségei nagyon gyakran az idegenrendészet költségvetését terhelik. Tehát ha a beléptetési oldalon az ellenőrzés szigorúbb, akkor ezzel lényegében meg tudjuk akadályozni azt, hogy a nyugati határon, az osztrákmagyar határon vagy a szlovénmagyar határon ú jabb illegális határátlépésre kerüljön sor. Ennek tehát praktikus, gyakorlati és egyébként pedig nemzetközi egyezményekből következő oka van, és nemzetközi egyezményekből következő kötelezettségünk is ez egyben.
