Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. március 28 (197. szám) - A külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényjavaslat; a menedékjogról szóló 1997. évi CXXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat; a határőrizetről és a határőrségről szóló 1997. évi XXXII. törvény módosításáról szóló törvényjava... - ELNÖK (dr. Áder János): - BAUER TAMÁS (SZDSZ):
1723 Amerika felé. Ezeket a törvénytelen bevándorlókat NyugatEurópa, az Egyesült Államok és Kanada is úgy kezelte, mint ak iknek segítséget kell nyújtania. Magyarország az elmúlt több mint száz évben szegény ország volt, amelyben sok okból félniük kellett az embereknek, és ezért emigráció által jellemzett ország volt, politikai okokból is és gazdasági okokból is. Mára eljutott unk oda, hogy a világban Magyarország a tehetős országok közé tartozik, és a stabil, szabad országok közé sorolják. Ezért Magyarország ma túlnyomórészt az immigrációval jellemezhető országgá vált. Képviselőtársaim már elmondták a három héttel ezelőtti vitá ban, hogy akkor járunk el méltón, ha büszkék vagyunk erre az új pozícióra, és nem szomorkodunk azon, ami ennek a következménye, hogy csak elvétve fordul elő, hogy a magyar polgárok innen elmenekülnek, és gyakorivá válik, hogy más országok polgárai ide mene külnek. Legyünk erre büszkék, és vonjuk le ebből a következtetést! A Magyar Demokrata Fórum mai hozzászólói és a kormány felfogása valahogy az, hogy kiki maradjon a fenekén, kiki vegye tudomásul, hova született, é s ne akarjon onnan elmenni. A zámolyi romák maradjanak Magyarországon, és ne jusson eszükbe, hogy máshol keressenek maguknak jobb életet, a szomszéd országokba került magyarok maradjanak ott, és ne jusson eszükbe, hogy Magyarországon keressék a boldogulásu kat. Az afgánok, a bangladesiek, a koszovóiak és a többiek pedig, vegyük tudomásul, ők Afganisztánba, Bangladesbe, Koszovóba és máshova születtek, és ne akarjanak Magyarországra jönni, ne zavarjanak itt bennünket. A szabad demokraták ezt máshogy látják. Mi azt gondoljuk, hogy ha itt a magyarországi romák úgy érzik, hogy az életfeltételeik itt olyanok, hogy el kell innen menekülni, akkor ne nekik tegyünk szemrehányást, hanem nézzünk magunkba, hogy vajon miért. Ha a szomszéd országokban élő magyarok úgy ítéli k meg, hogy nem tudnak ott tovább boldogan élni, hanem ide akarnak jönni, akkor gondolkozzunk el ezen. Segítsük őket ahhoz, hogy ha akarnak, otthon élhessenek jó, boldog magyarként, de ha mégis idejönnek, akkor ezt is segítsük elő. És ha vannak a világon A fganisztántól Bangladesen át Koszovóig olyanok, akiknek olyanok ott az életviszonyaik, hogy minket választanak menekülési területül, akkor tegyük ezt nekik lehetővé. Jár ez veszélyekkel Magyarországra nézve? Hát igen. Vannak a bemenekülők között olyanok, a kik bűnözők? - biztos akadnak. Vannak a bemenekülők között olyanok, akik, ha úgy tetszik, gazdasági menekültek, akik a megélhetésüket keresik itt, de az a szám, ahányan itt maradnak, az a néhány száz ember, aki a bemenekülők közül tartósan itt marad, sem a magyar gazdaságot, sem a magyar munkaerőpiacot, sem a magyar közbiztonságot nem fenyegeti. És még ha gondot okoz is, tisztelt Országgyűlés, én azt gondolom, hogy a szabad és tehetős Magyarország munkaerőpiaci és közbiztonsági érdekei nem élveznek feltétl en elsőbbséget az üldözöttek emberi jogaival szemben. Van nekünk egy alkotmányunk, amelyiknek az 54. §a azt mondja, hogy a Magyar Köztársaságban minden embernek vele született joga van az élethez és az emberi méltósághoz. Az élethez és emberi méltósághoz való jog nem állampolgári, hanem emberi jog a magyar alkotmány szerint, ami a menekülteket is megilleti. Olyan megoldásokat kell keresnünk a menedékjog kérdésében, amelyek figyelembe veszik és érvényesítik a magyar állam gazdasági és biztonsági érdekeit is , de összeegyeztetik ezzel a hozzánk menekülők emberi jogait és az emberi méltósághoz való jogát. (14.00) Ugyanezzel a problémával küszködnek a nálunk fejlettebb nyugateurópai országok is. Nekik is az a feladatuk, hogy a maguk gazdasági, munkaerőpiaci és biztonsági érdekeit egyeztessék a saját európai emberi jogi elveikkel. Ők is a megoldást keresik, és ma sem tudják, hogy három év múlva vagy öt év múlva mi lesz az a megoldás, amit elfogadnak. A jelenlegi miniszterelnök, Orbán Viktor azt mondotta, amikor a belga miniszterelnökkel találkozott itt, hogy a Magyar Köztársaság a belügyi kérdésekben semmiféle derogációt nem fog kérni, hanem maradéktalanul érvényesíti az Európai Unió elveit. Csak az nem volt világos ebből a
