Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. március 28 (197. szám) - A konzuli védelemről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről:
1708 miniszter úrtól is hallhattuk, és egyé bként a gyakorlatból vagy korábbi ismereteinkből is tudhatjuk, hogy a konzuli védelem egy meglehetősen sokrétű, sok mindent magában foglaló, de klasszikusan semmit nem teljesen tartalmazó védelmet, képviseletet jelent, hiszen a konzul egyszerre államigazga tási ügyintéző, közjegyző és ügyvéd, de egyik sem teljes mértékben. Speciális, különleges szolgáltatásokról van szó, tanácsadásról, segítségnyújtásról, bajba jutottak védelméről, baleset, bűncselekmény áldozatának védelméről, segítségnyújtásról katasztrófa , háború idején és egyebekről. Ezt a törvény - összhangban a bécsi egyezménnyel - megfelelően, jól érthetően tartalmazza is. Ezzel semmilyen probléma nincsen. Mielőtt rátérnék a problémákra, egyetlenegy rövid kitérőt szeretnék tenni arra a maastrichti szer ződésre, amely bennünket most még egyelőre, miután nem vagyunk tagjai az Európai Uniónak, nem nagyon érint, de ha majd a törvény hatálybalépését követően, remélhetőleg belátható időn belül bekövetkező európai uniós tagságunk is megvalósul, akkor szinte a j og erejénél fogva magával a tagsággal meglehetősen nagy mértékben kibővül ez a szolgáltatási kör. A miniszter úrtól hallhattuk, hogy 76 országban működik effektíve konzuli szolgálata Magyarországnak, ez közel csak az egyharmadát jelenti a Föld országainak. Ha majd az európai uniós tagságunk bekövetkezik, akkor olyan nagyon pici országokban, ahol nyilvánvalóan egy olyan nagyságú országnak, mint Magyarország, nincs lehetősége konzuli szolgálatot biztosítani, az európai uniós tagsággal ez a konzuli szolgálat i s majd igénybe vehető lesz. Úgy gondolom, hogy ez mindenképpen jó és örvendetes dolog. Már a bizottsági ülésen is szóvá tettem, és egyértelmű, világos választ sajnos nem kaptam, ezért most is kénytelen vagyok felvetni és a miniszter urat arra kérni, a záró beszédében esetleg térjen ki arra, miért nem kaphattuk meg a jogalkotási törvényből egyértelműen kötelező módon a végrehajtási rendelettervezeteket. Ha jól tudom, ezzel kapcsolatban részben elkészültek, részben előkészítés alatt állnak ezek a rendeletterve zetek. Ez törvényes kötelezettsége lett volna a kormányzatnak, hogy elénk terjessze. Nem a kötözködés okán mondom ezt, hanem abból a praktikus célból és megfontolásból kiindulva, hogy egy alkotmányos alapjogot érintő - miután az alkotmány is tartalmazza a konzuli szolgálat igénybevételének jogát - szolgáltatásról van szó, és jó lenne, ha a jogalkotók megismerhették volna a kormányzat részletszabályokra vonatkozó elképzeléseit. Mások is szóvá tették már előttem, és bizony ez is egy gyakorlati probléma, hogy a törvényjavaslathoz nem kaptunk költségkalkulációt. A miniszter úr ugyan említette, hogy a négy hónapos határidő, ami a hatálybalépéshez szükséges, elegendő időnek bizonyulhat a felkészülésre, és a bizottsági ülésen a kormány tisztelt képviselője arról tá jékoztatott bennünket, hogy a mostani törvényjavaslat elfogadása többletköltségekkel, legalábbis számottevő többletköltségekkel nem jár, mi azonban úgy gondoljuk, bizony könnyen felmerülhet, hogy ha ezt a konzuli szolgálatot kellő igényességgel kívánja a k ormányzat ellátni, akkor bizony itt komoly költségek merülhetnek fel. Változatlanul nehezen érthető számomra az, hogy miért nem kerül egységes megfogalmazásra a konzuli szolgáltatásokról, a konzuli szolgálatról, konzuli védelemről szóló jogterület, hiszen hatályban maradnak olyan rendeletek, elsősorban külügyminiszteri rendeletek, ami például a személyi szabadságukban külföldön korlátozott magyar állampolgároknak nyújtandó konzuli segítségről szól, a magyar állampolgárok hazatéréséhez nyújtható konzuli segí tségről vagy a konzuli díjakról szól. Ez utóbbival kapcsolatban el tudom fogadni azt, hogy a konzuli díjak viszonylag gyorsan változó dolgok, ezért nem feltétlenül kell törvénybe emelni az erre vonatkozó rendelkezéseket; de az előző két rendelettel kapcsol atban igaz az, hogy abszolút olyan szabályozási területet foglal magába, amely, ha már azt az igényességet támasztja önmagával szemben a kormányzat, hogy törvényt alkot ezen a téren, és ez nagyon helyes, akkor talán érdemes lett volna megfontolni, hogy eze ket a rendeleteket a törvénybe be lehetett volna építeni. Végezetül egyetlenegy olyan dologra szeretnék kitérni, ami szintén nincs benne a törvényben, és napi problémát jelenthet. A törvényjavaslatban és a rendeletekben is olvashatjuk azt, hogy a konzuli
