Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. március 28 (197. szám) - A konzuli védelemről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. CSAPODY MIKLÓS, az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság alelnöke, a bizottság előadója:
1702 állampolgár konzuli védelemhez való jogát külföldön. Ennek az alapjognak a tartalmát a '90es években kidolgozott számos jogszabály tartalmazza. Nagyon örü lünk annak, hogy ez a törvényjavaslat az idegenforgalmi bizottság elé is bekerült, hiszen a bizottságnak nemcsak az a feladata, hogy a Magyarországra érkező turistákat és a vendégeket a lehető legmagasabb színvonalon ellássa annak érdekében, hogy ezzel az ország imidzsét, illetve a magyar embereknek azt az európai mentalitását, mely a mai napig is híressé tesz bennünket, kifejezésre juttassa, hanem az is nagyon fontos, hogy azok a magyar állampolgárok, akik külföldre utaznak, mindenféle jogbiztonságot megka phassanak, és ne legyenek kitéve olyan szerencsétlen helyzetnek, hogy adott esetben vagy a törvény nem megfelelő ismerete, vagy bármilyen apró hiányosság miatt külföldön különböző tortúrának legyenek kitéve. Azt hiszem, az európai uniós csatlakozásunk sorá n ez a törvényjavaslat a továbbiakban is nagyon fontos szerepet kaphat majd, hiszen egy ország számára meghatározó az, hogy saját állampolgárai külföldön való biztonságát a lehető legmagasabb színvonalon garantálja. A bizottsági vitában elhangzott: azzal, hogy az alkotmányba ezek az állampolgári jogok be lettek emelve, ezt a jogbiztonságot már eddig is biztosította számunkra, viszont azzal, hogy összefoglalva a jelenlegi előterjesztés alapján, jól átlátható formában, közérthetően tartalmazza ezeket a jogoka t és lehetőségeket, sokkal nyugodtabb és sokkal nagyobb biztonsággal kivitelezhető utazást biztosít a magyar állampolgárok számára. Még egyszer összefoglalva, a bizottsági vita alapján elmondhatom, hogy egyhangú döntést hozott az idegenforgalmi bizottság, és a törvényjavaslatot általános vitára alkalmasnak tartja. Köszönöm szépen a figyelmet. ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Megadom a szót Csapody Miklósnak, az emberi jogi bizottság alelnökének, a bizottság előadójának. DR. CSAPODY MIKLÓS , az emberi jogi, kisebbs égi és vallásügyi bizottság alelnöke, a bizottság előadója : Elnök Úr! Miniszter Úr! Tisztelt Országgyűlés! Március 21i ülésén az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság a konzuli törvényjavaslat előterjesztőjét meghallgatta, a tervezetet megvitatt a, és azt 19 támogató szavazattal, tehát egyhangúlag általános vitára alkalmasnak találta. Ennek oka az volt, hogy bizottságunk maradéktalanul egyetértett a magyar konzuli jog európai uniós jogharmonizációs követelményeknek megfelelő kiterjesztésével, mint ahogy osztottuk az előterjesztőknek azt a szándékát is, hogy az alkotmány előírásainak szellemében, konzulátusaink mindennapos tapasztalatai alapján és a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően a magyar állampolgároknak és a magyar szervezeteknek jogos igénye egy külön törvény megfogalmazása arra vonatkozóan, hogy a Magyar Köztársaság külföldön számukra, számunkra szükség esetén milyen védelmet nyújt. Annak a kívánalomnak, hogy a tanácsadásnak, informálásnak, az anyagi és jogi segítségnyújtásnak milyen formáiv al milyen esetekben kell a magyar konzuloknak rendelkezésre állniuk, és hogy mindezt egy külön törvényben szabályozzuk, az emberi jogi bizottság álláspontja szerint a törvényjavaslat megfelel. Akinek külföldön volt már úgynevezett konzuli ügye - például út levélelvesztése, hazatérési nehézsége, szenvedett már balesetet, nem mindig politikamentes atrocitást és a többit , igazán tudja, hogy mit jelent lelkileg és a gyakorlatban anyagilag is, de főleg utánajárásban, szervezésben az, amit egy segítőkész, ráterm ett és határozott konzul közbelépése jelenthet, különösen akkor, ha ez nem pusztán személyfüggő, hanem ennek egy ilyen átgondolt és körültekintő, mint már említettem, jogharmonizációs követelményeknek is megfelelő törvényjavaslat biztosítja a kereteit. Nek ünk, magyaroknak pedig mindez nemcsak a világ távolabbi tájain fontos, hanem mindenütt, a szomszédságban is, ahol magyarok milliói élnek. A magyar állampolgárok, és ahogy a miniszter úr is említette, a magyarországi honosságú szervezetek jogai és érdekei v alóban
