Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. február 13 (186. szám) - Dr. Lentner Csaba (MIÉP) - a miniszterelnökhöz - "Felelőtlen vagyongazdálkodás a földön és a levegőben, avagy mit kíván tenni a kormány a Légiforgalmi és Repülőtéri Igazgatóság, illetve a Malév privatizációs prédától való megmentése érdekében? Off-sho... - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. LENTNER CSABA (MIÉP): - ELNÖK (dr. Szili Katalin):
171 üzemelteti két, részletre vásárolt széles törzsű gépét. Az Amerikában bejegyzett leányváll alatnak azonban a Malév az egyedüli tulajdonosa, az ügyletnek más természetes vagy jogi személyiségű szereplője pedig nincs is. A leányvállalatnak nincs alkalmazottja, bankszámlája sem, mérlege a Malév konszolidált mérlegének részét képezi. Létrehozásának egyetlen oka az árfolyamváltozásból származó számviteli veszteségek elkerülése. Abban a képviselő úrnak sajnos igaza van, hogy a Malév egy év alatt több milliárdos működési veszteséget termelt. Az alultőkésítettség miatt nincs azonban különösebb értelme ez t a saját tőkéhez viszonyítani. Azt gondolom, az összevetés akkor korrekt, ha azt mondjuk, hogy a várható veszteség körülbelül a légitársaság éves bevételének 10 százalékát teszi ki. Ezen adatok áttekintése alapján is világos a teendő, a vállalat feltőkésí tésével egyidejűleg végre kell hajtani egy komplex költségcsökkentő programot. A két dolog szorosan összefügg, az elvárható mértékű tőkehiány a veszteségek keletkezésének egyik fő forrása, másrészt a nemzeti vagyonnal felelősen gazdálkodó állam az adófizet ők pénzéből csak akkor emelheti meg egy nemzeti tulajdonú társaság tőkéjét, ha a menedzsment garanciát ad a korábbi, sokszor nem kellően gondos gazdálkodásból fakadó egyéb veszteségforrások kiküszöbölésére. Ezt célozná ez a komplex költségcsökkentő, racion alizálási program. Mindemellett emlékeztetni szeretnék rá, hogy manapság nem függetlenül az olajárak változásától, a légi közlekedés nemzetközi összehasonlításban már korántsem olyan jól jövedelmező vállalkozás, mint ahogyan az részben a képviselő úr által használt szóhasználatból kitűnik. A Malév tőkeemeléses privatizációjának meghiúsulása éppen annak tudható be, hogy valójában a rendszer globális méretekben is igen súlyos gondokkal küzd, kvázi válságban van. A Malév új menedzsmentje tehát kedvezőtlen körü lmények között kezdte meg a reorganizációs programjának végrehajtását, amely program a cég gazdálkodásának számos területén korábbi anomáliák kiküszöbölését célozta. A kormány által a közeljövőben megtárgyalandó előterjesztés pedig értelemszerűen olyan str atégia megalkotásához köti a tőkehelyzet rendezését, amely megbízhatóan megalapozza a légitársaság jövőbeli működését. Összefoglalva tehát azt mondhatom, hogy a kormány az új vezérigazgató kinevezésével már több hónapja megkezdte Ferihegyen a rend helyreál lítását, ahogy ön fogalmazott (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) , és mindent megtesz, hogy a stratégiai jelentőségű légi közlekedés helyzetét hosszú távon is megnyugtatóan rendezze. Köszönöm a figyelmet. ELNÖK (dr. Szili Kata lin) : Köszönöm szépen, államtitkár úr. Megkérdezem Lentner Csaba képviselő urat, elfogadjae az államtitkár úr válaszát. Képviselő úr! DR. LENTNER CSABA (MIÉP) : Államtitkár úr, én csak annyit kérdeznék öntől, hogy ha mindez valósnak fogadható el, amit ön m ondott, akkor hol a pénz. Ugyanis tízmilliárdos veszteség van, offshore cégek vannak, felelőtlenség, pazarlás van a Ferihegyi repülőtéren. Ha reorganizációba kezdenek, akkor nem a létszámleépítéssel kellene kezdeni, ugyanis az összes költségnek a bérkölts ég csak a 10 százalékát teszi ki, a 90 százalékon kellene a takarékoskodást megkezdeni. Összességében annyit tudok mondani, hogy a nemzeti tulajdonban lévő vállalatok hatékony működtetésére a Fideszkisgazdakormánynak nincs hathatós vagyonkezelési politik ája. Mind a Malévnél, mind a Mahartnál, mind az állami köztévénél ez a felelőtlen vagyongazdálkodás érvényesül. Én ezért ezt a választ nem tudom elfogadni. Köszönöm. (Taps a MIÉP padsoraiból.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) :