Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. március 28 (197. szám) - Az ülésnap megnyitása - A hírközlésről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - KISS ANDOR, a MIÉP képviselőcsoportja részéről:
1697 A törvényjavaslat - mint ahogy azt többen kifogásolták - foglalkozik a posta kérdésével is, amit mi is külön szabályozásban szerettünk volna látni. Az ind okok gyakorlatilag már elhangzottak az előttem szólók részéről. Amíg az egyik oldalon a posta részéről egy liberalizáció valósul meg, a másik oldalon viszont egy monopolhelyzet megteremtése. Ha képviselői munkásságomra visszatekintek, nem mindig volt ez íg y a posta történetében sem. Amikor bekerültünk a parlamentbe, amiatt kellett beadnom egy interpellációt, hogy a postánál nehogy az történjen, mint nagyon sok más vállalatnál, mert arra vonatkozó utalások voltak már, hogy megpróbálják a postát gyengévé tenn i, különböző jól menő üzletágait kft.kbe kivinni, majd utána privatizálni. Engem örömmel tölt el, hogy ez a folyamat nem következett be. Azt hiszem, Magyarországnak egy valóban erős, monopolisztikus postára van szüksége, amely szigorú és erős állami irány ítás alatt áll. Talán ezért érzékelhető az, hogy a posta kissé kilóg ebből a törvényjavaslatból. Amikor bekerültünk a parlamentbe és kezünkbe kaptuk "Az új évezred küszöbén" című kormányprogramot, ha emlékeim nem csalnak, abban a kábeltelevíziós szolgáltat ás mint önálló törvényjavaslat szerepelt, ami most részeiben gyakorlatilag a hírközlési törvényben van elrejtve. Egyet tudok érteni előttem szóló képviselőtársammal abban, hogy valóban el van rejtve benne, és nem igazán kidolgozott a kábelszolgáltatókra va ló szabályozás ebben a törvényjavaslatban. Miniszter úr előterjesztésében a törvényjavaslat céljaként négy pontot jelölt meg: az infrastruktúra kiépülését; a szolgáltatások szabad áramlását; a digitális szakadék megszüntetését az ország különböző részei kö zött; illetve elérhető árú szolgáltatást. Ezekkel a célokkal természetesen mi is maximálisan egyet tudunk érteni, bár a törvényjavaslat szövegében, megfogalmazásában nem leltem azt, hogy ez igazán fogyasztócentrikus törvényjavaslat lenne. Az előbb felsorol t, négy pontba szedett célokat gyakorlatilag a törvényjavaslat 2. §a fogalmazza meg 12 részletes pontban, de közöttük alig van szó a fogyasztókról, csupán az f) pontban, amit idézek: "a fogyasztók érdekeinek védelme a piac valamennyi szereplőjével fenntar tott kapcsolatában" - mint elsődleges célt gyakorlatilag ennyivel intézi el a törvényjavaslat a fogyasztók érdekeit. A törvényjavaslat következő részében pontosan meg van fogalmazva, hogy kik jogosultak hírközlési szolgáltatás nyújtására. (11.50) Itt talál ható az a bizonyos pont vagy rész, ahol a kábelszolgáltatókról valamilyen említés történik, viszonylag részletesebben, de aztán ez nem nagyon vonul végig a törvényjavaslat többi pontján. Szintén a jogosultság meghatározásánál a magam részéről kifogásolom a zt, hogy bár a műsorszórást pontosan megfogalmazza a törvényjavaslat, de a műsorelosztásra, amely szerintem összetartozó fogalom a műsorszórással, nem igazán tartalmaz egyértelmű meghatározást. A környezetvédelmi bizottság tagjaként, illetve szakmám szerin t építőmérnökként, az mindenképpen örömmel töltött el, hogy a távközlési létesítmények engedélyezési eljárása önkormányzati hatáskörbe kerül. Ezt helyes elvnek tartom, mivel az önkormányzatok tudják azt a nyilvántartásaik alapján, hogy hol és mit lehet még építeni, felbontani, és talán az ő kezükben lesz leginkább a legjobb helyen az ellenőrzés, az elkészült munkák kivitelezésének az ellenőrzése, illetve a garancális kötelezettségek behajtása. Én itt látom a legfőbb gondot, problémát, valóban ezek a vonalas létesítmények elkészülnek, a járdákat, utakat helyreállítják valami módon, aztán egykét év múlva, a garanciális idő letelte után megsüllyednek, kiüregelődnek és balesetveszélyessé válnak, és akkor már aztán nehéz bevasalni, behajtani az egykori kivitelez őn a munka elvégzését. Ily módon mindenképpen üdvözlendő, hogy ez az önkormányzatok hatáskörébe kerül. A törvényjavaslat megfogalmazza pontosan a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatót, hogy hogyan kell ezt azonosítani. Talán itt érdemes lenne arra emlékeztetnem, hogy Németországban a liberalizáció után gyakorlatilag a domináns szolgáltató milyen részesedést veszített a piaci részesedéséből. Ha az adataim, amelyeket kaptam, helyesek, akkor körülbelül egy 2025 százalékos részesedést tudott Németorszá gban a domináns szolgáltató veszíteni. Kérdés, hogy Magyarországon milyen mértékű lesz majd ez a bizonyos piaci átrendeződés.
