Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. március 28 (197. szám) - Az ülésnap megnyitása - A hírközlésről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - MOLNÁR GYULA, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
1682 harmadik: kielégítie a parlamenti demokráciák alapvető követelményeit a kormányzati felelősséggel és a parlamenti ellenőrzéssel kapcsolatban? Ezekre a kérdésekre a rövid válasz: három nem. A részletekről: Az első: számíthatunke a törvény elfogadása után jobb és olcsóbb szolgáltatásokra? Képviselőtár saim a kisebbségi véleményt előadva többször elmondták, hogy úgy értékeljük, ez a törvény nem a fogyasztókról szól, hanem, ahogy már említettük, a piac újrafelosztásáról. Én nem ezt tekintem negatív dolognak, hanem azt tekintem problémának, hogy mindennek csak a technikáját fogalmazza meg a törvény. Ön, miniszter úr, a beszédében többször használta a fogyasztó, előfizető szót, mint ahogy egyébként a törvényben szerepel. Teszi a törvényjavaslat ezt piacújrafelosztást úgy, hogy a politikai és szakmai viták m indegyikében egyetértéssel figyelembe vett infrastruktúra alapú verseny helyett komoly lépéseket tesz egy szolgáltatói verseny irányába. Tudom, hogy mindkét dolog mellett és ellen szólnak érvek, mindkettőnek megvan a rövid és hosszú távú előnye és hátránya . Mégis nagyon érdekes volt az ön jelzős szerkezettel ellátott "versenye", és különösen érdekes volt ön után a Fidesz vezérszónokának mindenfajta jelző nélküli versenymegközelítése. Bulgakov írta egy drámájában, hogy a másodlagos frissességű hal büdös; én meg azt gondolom, hogy a mérsékelt verseny nem verseny. Ma olyan szabályok vannak ebben a törvényben, amelyek a piacra jutást mindenki számára rendkívüli módon megkönnyítik, semmilyen módon nem teszik kötelezővé, nem inspirálják a ma piacra lépőket vagy a már piacon lévőket, hogy az infrastruktúrájukat fejlesszék. Nem szeretnénk ezt a két dolgot szembeállítani természetesen. Nagyon szeretnénk azt, ha Magyarországon az a kettős cél, amit, érzékeljük, a kétfajta verseny együttes léte kapcsán lehetne igazából elérni, tehát hogy folyamatosan fejlődő szolgáltatási színvonal mellett egy dinamikusan vagy folyamatosan csökkenő árszínvonal jöhessen létre... - mégis azt érzékeljük, hogy a törvény ilyen könnyed szabályozási megközelítése azt a veszélyt rejtheti magában , hogy túlságosan sokan jelenhetnek meg kizárólag egy piaclefölözési céllal a magyar távközlési, hírközlési piacon, akik semmilyen módon nem érdekeltek abban a versenyben, nem teremtik meg azt a versenyt, ami az infrastruktúrába való befektetést erősítené, majdan a profit realizálása után távoznak a piacról, aminek eredményeképpen az árkorrekció visszafelé megtörténik, és egy jelentős késedelmet szenved az infrastrukturális verseny. A második kérdés az uniós szabályok átvételével kapcsolatos. A tervezet és minden hozzászóló nagyon helyesen azt mondja, hogy Magyarországnak komoly kötelezettségei vannak uniós csatlakozásának ezen szakaszában a jogharmonizációs kötelezettségek átvételére. Azonban szeretnénk megfogalmazni azt az állítást, hogy a törvényben néha nagyon helyesen szó szerint, tételesen átvett jogharmonizációs mondatok az Unió mai piacára szóló szabályokat tartalmaznak, a mai konszolidált, már a verseny feltételei között működő piacra vonatkozó szabályokat fogalmaznak meg. Azt gondoljuk, hogy Magyaro rszág még eggyel előbbi fázisban van, a mai szabályok átvétele véleményünk szerint súlyos következményekkel járhat Magyarországon. Figyelembe véve azt, hogy a kormányzati megszólalók mindegyike az elmúlt időszakban egy kettőnégy éves átmeneti törvényről b eszélt, tehát arról szólt mindenki, hogy egy 24 éves átmeneti időszak után vélhetően hozzá kell majd nyúlni a törvény részleteihez, ha ez igaz, akkor mi meg indokoltnak látnánk visszatérni a 2350. számú kormányhatározatban foglaltakhoz, ami még tartalmaz a domináns szolgáltatóra vagy a mai monopolszolgáltatóra speciális megkötéseket, szigorításokat; azt figyelembe véve persze, hogy a legnagyobb szolgáltató egyben a legtöbb fogyasztót is érintő kérdés. Ezért a félreértések elkerülése végett - mert a bizotts ági ülésen úgy érzékeltem, mintha képviselőtársaim ezt félreértették volna - mi egy olyan háromelemű szabályozást tudnánk támogatni az átmeneti időszakra, amely rögzíti a korlátokat és a kötelezettségeket a mai monopolszolgáltató számára, megadja a lehetős éget a már piacon lévő szereplők számára, és világosan rögzíti az új belépők számára a piacra lépés feltételeit. Ez nem mond ellent annak a megközelítésnek, ami az
