Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. március 28 (197. szám) - Az ülésnap megnyitása - A hírközlésről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - MÁRTON ATTILA, a gazdasági bizottság előadója:
1673 törvényjavaslatról, amelyet végül is itt a parlament elkezd tárgyalni, nem tudják a véleményüket kif ejteni. Ezért a szakmai előkészítés során ezeket a véleményeket a döntést hozók, mármint a képviselők mint törvényhozók nem is tudják figyelembe venni. A második kifogásunk, amit Weszelovszky Zoltán is említett, hogy az ellenzéki képviselőknek gyakorlatila g másfél nap állt a rendelkezésükre arra, hogy ezt a nagyszabású, nagyon jelentős törvényjavaslatot alaposan tanulmányozzák. Nem tartjuk helyesnek, hogy az ellenzéki képviselőknek csak azért, mert a parlamenti munkarendet ebbe a háromhetes ütemezésbe szorí tották be, ne legyen megfelelő, elegendő idejük arra, hogy valóban mélységében, alaposan tanulmányozzák a törvényjavaslatot. Talán ezek az eljárási kifogások is elegendőek lennének ahhoz, hogy általános vitára ne tartsuk alkalmasnak ezt a törvényjavaslatot , de a tartalmi kifogásainkat is meg kell hogy fogalmazzuk ezzel a törvényjavaslattal szemben. Ilyen tartalmi kifogások, amelyek miatt az általános vitára alkalmasságot nem tudjuk támogatni: Ez a törvény nem garantálja, hogy az állampolgárok elérhető áron hozzá is fognak jutni az alapvető távközlési szolgáltatásokhoz. Megítélésünk szerint nincsen arra garancia, hogy a gyakorlatban a jelenleg monopolhelyzetben lévő társaságok a koncessziós kizárólagosságok lejártának ideje után is hajlandóak lesznek a kis fa lvakban élő, úgynevezett ráfizetéses ügyfelek számára olcsó szolgáltatásokat nyújtani. A másik tartalmi kifogásunk: a piaci versenyt ez a törvényjavaslat csak elvben teszi lehetővé, a verseny útjában álló gyakorlati akadályokat, gátakat nem bontja le. Ez a javaslat nem ad világos választ arra, hogy milyen módon érhetik el a gyakorlatban az állampolgárok az értük versengő szolgáltatókat. A harmadik tartalmi kifogásunk: ez a törvényjavaslat indokolatlan és érthetetlen terheket ró a távközlési szolgáltatókra. Olyan állami feladatok elvégzését is, mint például a titkosszolgálatok feladatkörébe tartozó lehallgatások, a szolgáltatókkal kívánják elvégeztetni. Ezeket a költségeket a szolgáltatók természetesen át fogják hárítani a fogyasztókra, így tulajdonképpen nem történik más, mint egy burkolt áremelés, amely drágítani fogja a telefonálás költségeit. Az EUkövetelményekkel ellentétesnek ítéljük meg ezt a törvényjavaslatot abban a vonatkozásban, hogy itt nem a politikától független hírközlési hatóság hozza meg a na pi szakmai döntéseket, és nem ilyen hatóság őrködik a távközlési verseny érvényesülése felett. A legsúlyosabb kifogásaink közé tartozik az is, hogy ez a törvény üres. Olyan, kormánynak adott felhatalmazásokkal, biankó csekkekkel van tele, amelyek a kormány szűk költségvetési, párt- vagy lobbiérdekeitől hajtva a távközlési piac gyakorlati szabályozását versenyellenes módon hajthatják végre, ez pedig indokolatlanul drága távközlést fog eredményezni. Mi olyan törvényjavaslatot tudnánk támogatni, amelyben a kor mány nem kapna olyan felhatalmazásokat, amelyek céljai és keretei nem megfelelő módon rögzítettek. Mi nem tartjuk helyesnek, ha a kormány olyan (Az elnök csengetéssel jelzi az időkeret leteltét.) döntéseket hozhat, amelyek a törvény szellemétől idegenek le hetnek. Ez volt a kisebbség véleménye, ezért nem támogattuk. (Taps az MSZP- és az SZDSZfrakció soraiban.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen, képviselő asszony. Most pedig megadom a szót Márton Attila képviselő úrnak, a gazdasági bizottság előadój ának. Képviselő úr! MÁRTON ATTILA , a gazdasági bizottság előadója : Köszönöm a szót, elnök asszony. Miniszter Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A gazdasági bizottság az elmúlt heti ülésén igen alaposan megtárgyalta az előttünk fekvő törvényjavasl at általános vitára való alkalmasságát, és az "igen alapos" kifejezés, azt hiszem, azért is
