Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. március 28 (197. szám) - Az ülésnap megnyitása - A hírközlésről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. WESZELOVSZKY ZOLTÁN, az önkormányzati és rendészeti bizottság előadója:
1671 monopolhelyzetben lévő nagy cégek e törvényi szabályozás lehetőségeit figyelembe véve nem tudják kiszorítani a kisebb belépőket. A fő problémák: egyrészt a nemzetbiztonsági problémák. Kérem, a nemzetbiztonság egyik területe a hírszerzésről szól, ez a törvény a hírközlésről szól. Ez egy természetes kapcsolatot tételez fel, vevőről és vásárlóról van szó. Ezt a kapcsolatot az új szemlélet, az új technikák figyelembevételével meg kell oldani. Ez új szemléletet kíván. A másik felvetett probléma, hogy sok törvényt, 42 rendeletet érint és egyebeket. Ez a törvényjavaslatnak szerintünk éppen a jóságát bizonyítja, a komplex szabályozás egy újfajta törvényi szemléletmód megjelenése, hisz az információs t ársadalom egyik alapvető pilléréről van szó, és ez véleményünk szerint messze elősegítheti az ország fejlődését. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi a felszólalási idő leteltét.) Mindezek figyelembevételével a területfejlesztési bizottság többségi v éleménye az, hogy általános vitára messzemenően alkalmas a beterjesztett törvényjavaslat, és vélhetően a bizottság támogatni fogja az elfogadását. Köszönöm, elnök asszony. (Taps a kormánypártok soraiból.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen, képvise lő úr. Megkérdezem a területfejlesztési bizottság jelen lévő képviselőit, hogy kívánjae valaki a kisebbségi véleményt ismertetni. (Senki sem jelentkezik.) Nem kívánja. Tisztelt Képviselőtársaim! Így megadom a szót Weszelovszky Zoltán képviselő úrnak, aki az önkormányzati bizottságban megfogalmazódott véleményt ismerteti. Öné a szó, képviselő úr. DR. WESZELOVSZKY ZOLTÁN , az önkormányzati és rendészeti bizottság előadója : Tisztelt Elnök Asszony! Képviselőtársaim! Az önkormányzati és rendészeti bizottság ez é v március 21én tárgyalta a kormány által T/3934. számon előterjesztett, a hírközlésről szóló törvénytervezetet. A bizottsági vitában az előterjesztő képviselője elmondta, hogy a törvénytervezet célja az információs társadalom mindenkit kiszolgáló infrastr uktúrája mielőbbi megteremtésének támogatása, a polgárok életminőségének javítása a mindenki számára hozzáférhető alapszolgáltatások biztosításával, illetve a piaci verseny választék- és kiszolgálásnövelő árcsökkentő hatásaival, a nemzetgazdaság további él énkítése a verseny serkentésével, valamint az európai és a világ vérkeringésébe való mélyebb bekapcsolódással. A törvény megalkotása, amely több vonatkozásban kapcsolódik az önkormányzatok tevékenységéhez is, szerves része a jogharmonizációs lépéssorozatna k is. A törvényjavaslat az eddigiekkel szemben különbséget tesz az állami és helyi önkormányzati tulajdonú ingatlanok között. Ennek megfelelően a létesítményeket elsősorban állami tulajdonú ingatlanokon kell elhelyezni, és csak végső soron lehet igénybe ve nni magánterületet. Új eleme az előterjesztésnek, hogy az építésügyi hatósági jogkört a mai gyakorlattal szemben nem a Hírközlési Felügyelet, hanem az önkormányzatok látják majd el. Ez a változtatás célszerűnek mondható, mivel ezáltal egyetlen gazdához, a valamennyi szempont fölött felügyeletet gyakorló önkormányzatokhoz kerül a hírközlési célú építmények engedélyezése. Az előterjesztő képviselője elmondta azt is, hogy amikor a kormány körülbelül egy és negyed évvel ezelőtt elfogadta a törvény té ziseit, nagyon hosszú, komoly vita és elemzés előzte azt meg, többek között, hogy a posta szabályozása tárgya legyene a törvénynek. Az elemzés azt mutatta, hogy a posta mind technológiájában, mind az informatikában való egyre szélesebb bekapcsolódása rész e annak a folyamatnak, amely a hagyományos távközlés, informatika konvergenciáját jelenti. Tehát ezért született az a döntés, hogy egy egységes törvényben kell mindezeket szabályozni. A törvényjavaslat postára vonatkozó része teljes egészében követi és iga zodik az európai uniós szabályozás azon gyakorlatához, melyek során a postai szolgáltatások liberalizálása lényegesen
