Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. március 28 (197. szám) - Az ülésnap megnyitása - A hírközlésről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. STUMPF ISTVÁN, a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter, a napirendi pont előadója:
1665 A törvényjavaslat a hírközlési hatóságot is megreformálja, a hatóságnak is meg kell felelni a liberalizált hírközlési piac által táma sztott követelményeknek. A szolgáltatók közötti együttműködési ügyekkel kapcsolatos viták és jogsértések rendezésére, továbbá a hírközléssel kapcsolatos elvi jelentőségű ügyek eldöntésére új szervezeti egység jön létre, a Hírközlési Felügyelet mellett a hí rközlési döntőbizottság. A fogyasztóvédelem szempontjából kiemelt jelentőségű az adat- és titokvédelem szabályainak rendszerbe foglalása. A szigorú adatvédelmi szabályok biztosítják, hogy a fogyasztók maguk rendelkezzenek személyes adataik felhasználásáról , ugyanakkor a rendszeresen fizetőket is védelmezi a törvény azzal, hogy a szolgáltatók szabályozott módon egymást informálhatják a köztük nyerészkedési céllal vándorló nemfizetőkről. Mindezek eredményeként várható, hogy már jövőre, a piacnyitás évében a h elyközi és nemzetközi szolgáltatásokban jelentős árcsökkenés kezdődik el, az internetezés költsége csökken, a nagyfelhasználók számára nyújtott szolgáltatások ára is csökken, lényeges további javulás várható a kiszolgálás színvonalában. Azzal is számolni k ell azonban, hogy a helyi távbeszélőszolgáltatásokban a verseny csak lassan indul meg. A verseny kezdeti szakaszában minden bizonnyal lesznek olyanok is, akik nem megfelelő minőségű szolgáltatással próbálnak gyökeret verni a magyar piacon. Ezeket a felkés zült hatóságnak már a károkozás előtt ki kell szűrnie. A törvénytervezet közvetett módon is javítja a polgárok életminőségét: várhatóan középtávon csökken a kommunikációs műszaki eszközök ára, így gyorsul az információs társadalom infrastrukturá lis feltételrendszerének kiépülése. Ez természetesen elősegíti az államigazgatási eljárások elektronikus formában történő hozzáférésének elterjedését is. A természeti és épített környezet szempontjait a törvény az eddigi szabályozásnál konkrétabban kezeli, így meghatározza az eszközök telepítésénél figyelembe veendő szempontokat, beleértve a különböző szolgáltatók eszközeinek közös elhelyezési kötelezettségét is. Kimondja, hogy az építési munkák után a környezet eredeti állapotát helyre kell állítani, és az építésügyi hatósági engedélyezési tevékenységet az általános építésügyi hatósághoz helyezve biztosítja a területrendezési és építésügyi felelősség összhangját. Tisztelt Országgyűlés! Az említett kedvező hatások nyilvánvalóan akkor tudnak kibontakozni, ha a piac kiegyensúlyozottan, nagy nyerések és bukások nélkül, kemény versenyben fejlődik. A törvényi szabályozás ehhez természetesen csak a jogi feltételek kiegyensúlyozottságát tudja biztosítani, a döntő szerepet a cégek üzleti stratégiája, hatékonysága fog ja játszani. Mivel a verseny bevezetése egyértelműen sérti a már bent lévő vezetékes távbeszélőszolgáltatók érdekeit, nyilvánvaló, hogy ők komolyan tiltakozni fognak majd minden rájuk vonatkozó, piacnyitást támogató szabályozás ellen, az új belépők pedig nyilván a gyors megkapaszkodás és profitszerzés érdekében érvelnek majd. E két szélsőséges álláspont között kell kialakítani azt a szabályozási metódust, amely leginkább védi a polgárok érdekeit. Az ügy természetéből fakadóan nem lehet olyan törvényt készí teni, amely minden piaci szereplő számára egyértelműen előnyös lehet, nyilvánvalóan a törvénynek egy egészséges kompromisszumra kell épülnie. A kormány nevében kijelenthetem, hogy a hosszú előkészítés eredményeként ez a törvény ezt az egészséges kompromiss zumot tükrözi. Természetesen törekedtünk arra, hogy figyelembe vegyük a szolgáltatók szempontjait és véleményeit, a vezérlőelvünk az volt, hogy a fogyasztókat védjük meg, és biztosítsuk az ország gazdasági növekedésének feltételeit. Ebből a szemszögből ért hető, hogy majd minden érdekcsoport talál valami javítanivalót a tervezeten. Ha ugyanis egyetlen érdekcsoportnak sem jó a törvény, ha egyikük se talált rá érdekeik túlzott érvényesítésére a törvényben, akkor helyes megoldást találtunk. A törvényjavaslat ig azi mércéje csak a fogyasztó elégedettsége lehet. Egy konkrét szolgáltatóra vonatkozó szabályokat mindig három szempont határoz meg: az első, hogy milyen az adott piacon a versenyhelyzet a felhasználók szemszögéből; a második, hogy mi szükséges a piacon az ideális versenyhelyzet kialakításához; és a harmadik, hogy mekkora a szolgáltatók súlya az adott piacon. A
