Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. március 27 (196. szám) - Az egészségügyi szakellátási kötelezettségről, továbbá egyes, egészségügyet érintő törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. GIDAI ERZSÉBET (MIÉP):
1645 A másik gond: való igaz, hogy egy csomó olyan bukott intézkedés volt már, amelyek a sokak által b írált, íróasztal mellett rendcsinálást képviselték. Gondoljunk a 35 ezer ágyas leépítésre, amit annak idején egy hírhedt tanulmányban elkészítettek, vagy később a 10 ezer ágy! Vagy hadd emeljem ki az általam is nyilvánosságra hozott, 1996ban az IMFfel al áírt szerződést, a titkos szándéknyilatkozatot, amit annak idején a pénzügyminiszter, Medgyessy, Surányi, illetve Camdessus írt alá. Abban szerepel egy oldalon keresztül, hogy az egészségügyben mit kell csinálni. Hogy tudhatta az IMF, amikor fogalma se vol t arról, és az aláíróknak sem, hogy mi van a magyar egészségügyben a valóságban?! És beleírta, hogy tízezresével kell például az ágyakat leépíteni, a többiről nem is szeretnék beszélni, mert hiszen szerepelt benne 6 ezer fős orvosleépítés, majd 5 ezer, maj d 3 ezer. Tehát ezek mind blöff számok, anélkül, hogy tudták volna, hogy mihez kell hozzányúlni, mert ezt sem statisztikailag, sem felmérés szempontjából, sem az egyes kórházaknál... - jómagam, aki 16 kórház átvilágításában vettem részt, tudom, egyegy kór házban nagyon mélyen el kell mélyedni egyegy ilyen felmérésben, hogy ez a kép összeálljon. A harmadik nagy kérdés, ami ide tartozik, hogy egyszerűen mihez kívánjuk igazítani a kapacitásokat, az erőforrásokat. Nemzetközi megfeleléshez, vagy a hazai rendsze rnél szeretném ittott, mondjuk, esetleg piacosítás vagy látszatprivatizáció szempontjából átalakítani? Vagy ami a lényeg lenne: megnézni, hogy milyen a magyar népesség egészségi állapota, milyen a demográfiai szerkezet, várhatóan mi lesz, mert semmiféle p rognózis nem készült, és akármilyen döntést hozunk, az prognózis értékű. Nem abban gondolkodom, hogy a miniszter úr most csak egy évig lesz miniszter. Esetleg lehet, hogy tovább lesz miniszter. Azt feltételezem, hogy olyan intézkedéseket hoz, hogy az intéz kedések majd tovább élnek. Ez volt mindig is a gondom a korábbi miniszterekkel is. Négy miniszter ült itt, most ugyan már csak egy, a jelenlegi. (Keller László: Kettő!) Hát hol vannak azok az intézkedések... - bocsánat, kettő. (Dr. Kökény Mihályhoz intézi szavait:) Azt hittem, hogy kimentél, ne haragudj! Tehát ez azt jelenti: valójában hol vannak azok az intézkedések, voltake olyanok, ami megvalósítható vagy továbbélhető? Egyetlenegy intézkedés sem tudta a célját betölteni, mert nem volt jól előkészítve. T ehát amíg nem történik meg ennek a szükségletellátás kapcsolatának feltárása, felmérése, addig nem lehet tisztességes intézkedést hozni, és biztos, hogy egy év múlva, fél év múlva megbukik, meg fogják változtatni, és maga a szakma is meg fogja buktatni, n em csak a szakmán kívül állók. (0.20) Hadd idézzem fel, hogy húsz évvel ezelőtt csináltunk egy olyan vizsgálatot, szükségletellátás - ezt már korábban is felhoztam itt a Keller képviselőtársammal folytatott vitában , amelyből, el lehet mondani, lett egy jó publikáció, sőt még több nyelven is megjelent, de idehaza íróasztalfiókba került. De közben eltelt húsz év - azért húsz év alatt lehetett volna valamit tenni ebben a kérdésben! Ha mindig ott vagyunk, hogy nincs rá idő, mert azonnali beavatkozás, tűzoltá s szükséges, akkor valójában - és én ezt több nemzetközi fórumon is elmondtam - megoldhatatlanok ezek a kérdések, és örökösen, nagyon súlyos ellentmondásokkal telítettek. Márpedig, ne haragudjanak, de az egészségügy - most kicsit túlzok, a hallgatóimnak is azt szoktam mondani - azért nem gatyamadzagelőállító üzemterület vagy ágazat. Ez egy olyan ágazat, amelyben rendkívül erőteljes a döntéshozók és a döntésvégrehajtók felelőssége, és ha ezzel nem ütköztetem, akkor nem lehet jó intézkedést hozni. Ezt nagyon szeretném hangsúlyozni, hogy el kell kezdeni egyfajta szükségletellátás összhangjának megteremtését vagy elindítani feltérképezését vagy egy becslést csinálni, hogy lehessen legalább egy kicsit is megalapozni szakmailag komolyabban az intézkedéseket. Had d említsem meg például, készül a státustörvény - nagyon fontos , felvetettee a már valaki, hogy ez az egészségügy számára milyen többletfeladatot jelent; hogyan lehet megcsinálni úgy egy kapacitásátrendezést, hogy ezeket az elemi, alapvető kérdéseket fel se vetem, be se kalkulálom a kapacitás rendezésébe?! Ezért a másik terület, a finanszírozás nagyon szervesen összefügg ezzel.
