Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. március 27 (196. szám) - Az egészségügyi szakellátási kötelezettségről, továbbá egyes, egészségügyet érintő törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. SCHVARCZ TIBOR (MSZP): - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. MÁNYA KRISTÓF (Fidesz):
1640 vezérléssel tesszük, akkor sokkal nagyobb a baj (Az elnök jelzi az idő leteltét.) , ezt Angliától Norvégiáig számos példa igazolja. Elnézést, elnök úr, majd folytatom. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Ké t percre megadom a szót Schvarcz Tibor képviselő úrnak. DR. SCHVARCZ TIBOR (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Ha itt most azt szeretnénk eldönteni, és azon vitatkozunk, hogy hogyan lehetne jobbítani ezt a most előttünk lévő salátát, akkor nem kellene azzal sértegetni minket, hogy nem tudjuk elképzelni holisztikusan az egész rendszert, és el se tudjuk képzelni azt, hogy lenne egy ilyen prevenciós modell is az egészségügyben, amely mellett fel lehetne sorakozni - igenis el tudjuk képzelni. De úgy nem tudjuk e lképzelni, hogy elhangzik az expozéban, hogy azért kényszerülünk ilyen törvényeket beterjeszteni, mert a kétharmados törvényeket csak 50 százalékos törvényekkel tudjuk meghaladni, és azért vagyunk kénytelenek ilyen úton haladni. Így nem lehet, ez kétségtel en. Ahhoz, ha én egy prevenciós programot akarok elfogadtatni, és holisztikusan akarom az egészet vertikálisan átalakítani, konszenzus kell; konszenzus kell a szereplők között, konszenzus kell a politikai pártok között, mert egy ilyen holisztikus program é s egy ilyen vertikális átalakítás nem egy évre, nem egy négyéves ciklusra, hanem legalább 1015 évre kell hogy szóljon. És ha nincs megegyezés a szereplők és a pártok között, akkor ugyanúgy kezdődik minden, mint ahogy a következő ciklusnál: jön egy új mini szter, meghirdet egy csodálatos programot, majd négy év múlva újrakezdjük az egészet, és elköltöttünk egy csomó pénzt, és a lakosság egészségi állapota olyan, amilyen. Tehát ha így állunk hozzá, akkor biztos, hogy nem megy, tehát ne kezdjük el itt egymást sértegetni, és ne rugdaljon egyik a másikba, elég késő van, és mindenki most már egy kicsit nyugtalan és frusztrált, hanem próbáljuk meg nyugodtan megbeszélni azt, hogy mi lenne az, ami ebben a törvényjavaslatban javítható, mi az, ami megmaradhat ebben, mi az, amit ki kellene belőle venni, és mi az, amit abból az agyonszidott LXIIIasból vissza kellene tenni, vagy ne adj' úristen, valamilyen módon azt helyettesíteni. És ha kell a kétharmados törvényeket módosítani, akkor módosítsuk a kétharmados törvényt, c sak csináljunk már valamit, ne csak beszéljünk róla, mint a praxistörvénynél - elkezdtünk egyeztetni, majd aztán nem lett belőle semmi , mert így eltelik a miniszter úr egy éve, és megint nem történt semmi. Köszönöm. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (Gyimót hy Géza) : Két percre megadom a szót Mánya Kristóf képviselő úrnak. DR. MÁNYA KRISTÓF (Fidesz) : Köszönöm szépen a szót. Schvarcz Tibor képviselőtársam, egyáltalán nem félek attól, hogy úgy fog eltelni ez a 14 hónap, hogy nem fog törté nni semmi, ez a mai nap is már egy jelentős esemény, de ahhoz, hogy a dolgok előremenjenek, kormánypárti és ellenzéki oldalon is legalább az alapfogalmakban azonos értelmezést kell adni a dolgoknak. Például most azt mondja Schvarcz Tibor képviselő úr - akk or beszéljünk a dologról , hogy vertikális megközelítés. Schvarcz Tibor képviselőtársam, ha azt jelenti a vertikális megközelítés, hogy az EDDSZ, a SZEF és az összes érdekegyeztetést megcsinálom, és aztán megyek le a kórházak irányába, akkor én nem erről beszélek. Én arról beszélek, hogy problémaorientált megközelítés, tehát kiragadok háromnégy olyan népegészségügyi kérdést, amelynek a prevenciótól a rehabilitációig az egész vertikumát fogom meg, ez jelenti a vertikális megközelítést, és sajnos Magyarorsz ágon ennek semmi hagyománya nincs. (24.00)
