Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. március 27 (196. szám) - Az egészségügyi szakellátási kötelezettségről, továbbá egyes, egészségügyet érintő törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. MÁNYA KRISTÓF (Fidesz): - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - KELLER LÁSZLÓ (MSZP):
1636 erről beszéljünk, hanem arról beszéljünk, hogy milyen struktúrában, milyen kapacitással lehet megoldani az adott térség morbiditási, mortalitási viszonyait, és azt hogyan tudjuk megfinanszírozni. Ennek valamilyen mó don átláthatónak, kiszámíthatónak és biztonságosnak kell lenni, ezt kellene törvényileg garantálni, és nem kézi vezérléssel megoldani. Ha ezt nem tudjuk megoldani, akkor beleszaladunk abba a csapdába, ami volt a LXIII. törvény előtt; nem volt jó, mert akko r személyes alkuk voltak. Köszönöm. ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Két percre megadom a szót Mánya Kristóf képviselő úrnak, Fidesz. (23.40) DR. MÁNYA KRISTÓF (Fidesz) : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Már régen jelentkeztem normál felszólalásra is, de valószínűle g azt fogom tenni, hogy szakaszonként mondom el a hozzászólásom. Tisztelt Képviselőtársaim! Miniszter Úr! Nagy a veszélye annak, hogy a mostani vita e kései órán sokkal inkább fog szólni a háromhetes ülésrendről meg arról, hogy az Antallkormány idején ki milyen ágyszámcsökkentést hajtott végre. Nagyon veszélyes út ez, mondom ezt mindannyiunknak. Ahogy most utoljára Schvarcz Tibor képviselő úr mondta, valóban, inkább arról beszéljünk, hogy itt és most Magyarországon hogyan valósulhat meg az irányított és a szabályozott piac. Ezt a kategóriát még nem nagyon használta itt senki sem, pedig erről van szó; miniszter úr talán érintette az expozéjában. Két oldalról lehet szabályozni a magyar ellátórendszert, az egyik az úgynevezett vaslábmódszeres - ahogy annak ide jén Kökény miniszter úr mondta, hogy csak rossz alkuk születhettek, és valóban rossz alkuk is születtek , a másik módja pedig a teljesítményoldalról történő szabályozás. Ez a törvényjavaslat érthetően erre tesz kísérletet. Hogy ez a kísérlet a normaszöveg szerint nem teljesen konzisztens és nem áll össze, az egy másik kérdés. Erre való az általános vita, és hogy ezt módosító indítványokkal lehet moderálni. Az alkotmányossági kérdésekhez, hiszen a vezérszónoklatokban is elhangzott, miniszter úr is utalt err e az expozéjában: hányszor kell még elmondani, hogy ez abszolút alkotmányos törvényjavaslat; két alkotmánybírósági határozat, a 44/95ös és a 77/95ös vonatkozik ide. Az egyik azt mondja - nem mond többet, Bauer képviselő most nincs itt , hogy mindenféle önkormányzati ellátási jogosítvány csak és kizárólag törvénnyel és nem kormányrendelettel szabályozható. Ez a 77/95ös, amelyik mellesleg valóban a gazdasági stabilizációs törvény helyretételében volt fontos. Ez azt mondja, hogy önkormányzati gondoskodási kötelezettséget nem lehet kormányrendeletben szabályozni, és itt ez a veszély nem is áll fenn. Később majd folytatom. Köszönöm. ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Két percre megadom a szót Keller László képviselő úrnak, MSZP. KELLER LÁSZLÓ (MSZP) : Köszönöm szé pen. Elnök Úr! Tisztelt Ház! Surján képviselő úrhoz szeretnék kapcsolódni. Borzasztóan örülök, hogy a Fidesz harmadik éves kormányzásának a vége felé megvilágosodott önben az, hogy ezt a törvényt úgy, ahogy van, el kell felejteni, miközben az elmúlt évek s orán rendre módosították a törvényt, de ha nem is rendre, kétszer legalább. Akkor miért nem jutott eszükbe, hogy más módszert kell választani arra, hogy valamilyen módon ezt az ellátórendszerbeli szerkezetet megpróbálják egy optimális irányba beállítani? Azt persze le lehet írni a törvényjavaslat indoklásában, hogy elérkeztünk az optimálishoz, de mindnyájan tudjuk, hogy ez nem az optimális szerkezet. Surján képviselő úr is ugyanilyen jól tudja, és azt is nagyon jól tudja, hogy bármilyen módszernek, ami nem áll elő - mert a kormány nem állított