Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. március 27 (196. szám) - Az Országgyűlés döntése az MSZP, valamint az SZDSZ képviselőcsoportja által benyújtott kérelmekről, az ügyrendi bizottság 61/1998-2002. ÜB (2001. március 1-jei) eseti jellegű állásfoglalásával kapcsolatban - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. WIENER GYÖRGY (MSZP): - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. WIENER GYÖRGY (MSZP):
1615 meghatározott közjogi tisztségviselőkhöz intézett írásbeli nyilatkozattal mondhatnak le megbízatásukról, melynek érvényessége elfogadó nyilatkozatot nem igényel. A lemondott állami vezetőnek e szabályozás alapján sincs lehetősége arra, hogy döntését utóbb pontosítsa. Még egyértelműbben fogalmaz a helyi önkormányzati képviselők j ogállásának egyes kérdéseiről szóló 2000. évi XCVI. törvény, melynek 3. § (3) bekezdése egyértelműen kimondja, hogy a lemondás nem vonható vissza. Ez a rendelkezés azért került be a törvénybe, mert a helyi önkormányzati képviselők számos alkalommal kísérle tet tettek arra, hogy lemondásukat utólag feltételhez kössék vagy visszavonják, amire a jogi szabályozás egyébként addig sem biztosított lehetőséget. A hazai alkotmányjogi rendezés tehát egyértelműen azt az elvet képviseli, hogy a felelős közmegbízatásról való lemondás utólag nem korrigálható, pontosítható. E jogértelmezés nyilvánvalóan analógiára épül, a kiterjesztő értelmezés azonban a közjogi jogcsaládon belül marad. Tisztelt Ház! Az alkalmazott analógiás jogértelmezés e sajátosságát azért kell hangsúlyo znunk, mert az eseti jellegű állásfoglalás másik kulcsfogalma, a "pontosított tartalommal" szintén e módszer felhasználásával keletkezett. A bizottság kormánypárti többsége a polgári törvénykönyvre, a polgári perrendtartásra és az ügyvédi gyakorlatra hivat kozva állította azt, hogy faxon jogérvényes nyilatkozatot eljuttatni nem lehet. Ez a magánjogi jogcsaládon belül teljesen helytálló érvelés, ám e szabályt, illetőleg szokást nem terjeszthetjük ki az alkotmányjog területére. Az előbb hivatkozott törvények m inden egyes alkalommal írásbeli nyilatkozatról szólnak, és nem szabályozzák azt, hogy a nyilatkozat miként jut el az érintett közjogi tisztségviselőkhöz. Így például a 2000. évi XCVI. törvény 3. §ának (2) bekezdése csak azt mondja ki: "Az önkormányzati ké pviselő lemondhat a képviselőtestülethez intézett nyilatkozatával is, amelyet a polgármesternek ad át vagy juttat el." Azt, hogy az eljuttatás miként történik, a törvény nem rendezi. Közismert, hogy a fax útján történő nyilatkozattételt a polgári jog a ny ilatkozat hitelességének bizonytalansága miatt nem ismeri el. Az alkotmányjog terén azonban ilyen problémával nem találkozhatunk, mint ahogy a mostani esetet is a teljes egyértelműség jellemzi. Február 12ei utóiratában ugyanis maga Gyimóthy úr ismeri el, hogy a február 9ei lemondás tőle származott, így a bizonyítás igénye - tisztelt Salamon képviselőtársam, jó lenne, ha idefigyelne - fel sem merülhet. Az alkotmányjog e sajátos helyzetét tükrözi az elektronikus aláírásról benyújtott törvényjavaslat is, ame ly az új intézmény bevezetése miatt zárórendelkezéseiben... - (Közbeszólások a kormánypárti padsorokból: Idő van!) ugyanígy túlbeszélte Salamon úr is, 5 perc 30 másodpercet beszélt, ezért én is folytatom - a Ptk.t, a polgári perrendtartást, a büntetőeljár ást és az államigazgatási eljárási törvényt, a cégeljárási törvényt és az ügyvédi törvényt kívánja módosítani. Ez is világosan tanúsítja, mely körben kell a hiteles módon történő nyilatkozattétel igényével igazán számolni. (Folyamatos közbeszólások a kormá nypárti padsorokban: Idő!) Tisztelt Ház! Mindezek miatt a Magyar Szocialista Párt az ügyrendi bizottság eseti jellegű (Az elnök csenget.) állásfoglalását... ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Képviselő úr... DR. WIENER GYÖRGY (MSZP) : ...jogilag megalapozatlannak tartja. Az elmúlt két és fél év tapasztalatai alapján kétségtelenül azt a következtetést (Az elnök ismét csenget. - Folyamatos zaj.) vonhatjuk le, hogy a kormányzati többség... ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Képviselő úr! DR. WIENER GYÖRGY (MSZP) :
