Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. március 27 (196. szám) - A munka törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. évi törvény, valamint az ezzel összefüggő törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatokról történő szavazás - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - GLATTFELDER BÉLA gazdasági minisztériumi államtitkár:
1566 szabályozás bevezetése a munkavállalók és a munkáltatók közötti viták, a munkaügyi perek számának csökkenéséhez vezet, és elősegíti, hogy az azonos kérdésekben induló eljár ásokban az ország minden területén azonos eredményre jussanak a bíróságok. Az esélyegyenlőség biztosítására a fiatal munkavállalókra, nőkre és a kisgyermekes dolgozókra vonatkozó új szabályok bevezetése növeli a munkavállalói biztonságot és a családok véde lmét. A hátrányos megkülönböztetés tilalmának és az alkalmi foglalkoztatás lehetőségének szabályozása a roma kisebbséghez tartozó munkavállalók, a fiatalok és az idősebb munkavállalók munkajogi helyzetét is jelentősen javíthatja. A törvényjavaslat a munkas züneti napokon történő munkavégzés korlátozásával nagymértékben elősegíti nemzeti és vallási ünnepeink tiszteletben tartását. A kormány által támogatott módosító javaslat elfogadása esetén például húsvéthétfőn, pünkösdhétfőn vagy karácsonykor a munkavállal ók családi körben ünnepelhetnek, hiszen e napokon nem lesznek kötelezhetőek munkavégzésre. Itt szeretném elmondani, hogy a vasárnapi munkavégzésre vonatkozó szabályok kapcsán kialakult széles körű társadalmi párbeszéd ráirányította a figyelmet az üzletek v asárnapi, illetve munkaszüneti napon történő nyitva tartásának szabályozására. Bár az üzletek működési rendje a vasárnapi munkavégzésnek csupán egy részterületét jelenti, e kérdésben jutottak a legélesebben kifejezésre az ellentétek. Az üzletek vasárnapi n yitva tartásáról folytatott társadalmi és szakmai vita egyik eredményeként értékelhető, hogy az jótékonyan hatott a fennálló gyakorlati probléma megoldására. A vitára és a többséginek tűnő véleményre tekintettel ugyanis a nagy bevásárlóközpontok, korábbi s zokásuktól eltérően legutóbb nem nyitottak ki nemzeti ünnepünkön, március 15én. A vita másik eredménye az lehet, hogy a törvényjavaslat az ahhoz benyújtott, a kormány által is támogatott módosító indítványokkal együtt olyan szabályozást biztosít, amely ké pes elfogadható kompromisszumot teremteni a munkavállaló, a kereskedő és a vásárlóközönség eltérő érdekei között. A törvényjavaslat tekintetében folytatott viták során gyakran hangoztatott véleménnyel szemben a javaslatban nincs szó ingyenes többletmunka b evezetéséről. A szakszervezeti felvetéssel ellentétben a javaslat a munka díjazása körében az egyenlő munkáért egyenlő bér elvét, és a hatályos megkülönböztetés tilalmát írja elő. A többletmunka megfelelő díjazását hangsúlyozzák azok a szabályok is, amelye k a rendkívüli munkavégzés fogalmát pontosítják. Tisztelt Ház! E törvényjavaslat a magyar munkajogi szabályozás történetében mérföldkőnek számít, hiszen nemzeti jogunk bizonyos elemeit megőrizve az európai irányelvekkel teljesen összeegyeztethető szabályoz ást vezet be. A törvényjavaslat elfogadása esetén a foglalkoztatási feltételek terén megszűnnek a magyar és az európai szabályozás között meglévő különbségek. Így lehetővé válik, hogy a határokon átnyúló munkavállalás, a munkaerő szabad áramlásának elve a magyar munkavállalók számára is elérhetővé váljék. Az azonos foglalkoztatási feltételek kialakulása azért nagyon fontos kérdés, mert az Európai Unió egyes államai azt szorgalmazzák, hogy a szabad munkavállalás lehetővé tételét több évre halasszák el a csat lakozó országok, és így Magyarország munkavállalói tekintetében. E követelés megakadályozásának érdekében szükséges, hogy fel tudjuk mutatni, hogy hazánk elfogadta azt a törvényjavaslatot, amely az európai szabályozással összhangban áll. Meggyőződésem szer int e törvényjavaslat, az ahhoz benyújtott, a kormány által is támogatott módosító javaslatokkal együtt lehetőséget teremt arra, hogy a magyar munkavállalók és a munkáltatók egymás érdekeinek tiszteletben tartásával, igazi partnerként dolgozhassanak maguk és az ország jólétének előmozdításáért. A partneri együttműködés feltételeit a kormány azáltal is biztosítani kívánta, hogy a törvényjavaslat kidolgozásakor tiszteletben tartotta a szociális partnerek által kötött megállapodásokat, és nem támogatott olyan módosító javaslatokat, amelyek a Magyar Közlönyben is közzétett megállapodásokba ütköznének.
