Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. március 27 (196. szám) - Bauer Tamás (SZDSZ) - a pénzügyminiszterhez - "Miből futja a megnyugtató ígéretekre?" címmel - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár:
1538 A második kérdésem: ha az egészségügyi miniszter az önnel folytatott tárgyalás után arról ad hírt, hogy a gazdaságban vannak már májusban tárgy alható lehetőségek, ez azt jelentie, hogy már májusban pótlólagos összegeket készül juttatni az új egészségügyi miniszternek? Természetesen valamennyien örülhetünk, ha több pénz jut a költségvetésből az egészségügyre, hiszen az önök költségvetése szerint reálértéken számítva a dologi kiadások az előző évhez képest csökkennek. De ha januárban már tudni lehet, hogy májusban több pénz jut az egészségügyre, miért nem lehetett ezt már decemberben tudni? Ki fog erről májusban dönteni, államtitkár úr? A pénzügymi niszter, a kormány - vagy az Országgyűlés? Mert a Magyar Köztársaság alkotmánya 19. §ának (3) bekezdése szerint az állami költségvetés és annak minden egyes előirányzatának jóváhagyása az Országgyűlés jogköre. Májusban pótköltségvetést készül benyújtani a jelenlegi kormány, vagy az Országgyűlést megkerülve kíván többletforrásokat juttatni az egészségügynek és nyilván másoknak is? A harmadik kérdésem: ha már januárban tudni lehet, hogy a gazdaságban többletlehetőségek vannak, és azok elosztásáról már májusb an tárgyalni készülnek, vajon komolyan vehetőe az önök szerint két évre szóló költségvetés? Várom a válaszát. (Taps az SZDSZ padsoraiból.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Az interpellációra Tállai András államtitkár úr válaszol. Megadom a szót. TÁLLAI ANDRÁS p énzügyminisztériumi államtitkár : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Országgyűlés! Öröm számomra, hogy a mai napon immár másodjára válaszolhatok a képviselő úrnak. Úgy gondolom, hogy a kérdése, az interpellációja meglehető sen ellentmondásos. Az egészségügy helyzetének javítására vonatkozó kormányzati szándékot bírálja; ennek időszerűségét, szükségességét ugyan elismeri, viszont hangoztatja, hogy valamennyien örülhetünk, ha több pénz jut a költségvetésből az egészségügyre. A kormány is úgy ítéli meg, hogy az egészségügy helyzetének jobbítása e Házban a nagy többség közös akarata. A feszültség mérséklése, oldása csak az államháztartás egyensúlyi helyzetének megőrzése mellett képzelhető el. (16.30) Sajnálom, hogy az intézkedés jogszerűsége már most, meglehetősen korán és minden alapot nélkülözően megkérdőjelezésre kerül. Jól tudjuk, hogy mit mond ki az alkotmány. Szó szerint az alkotmány 19. § (3) bekezdése azt mondja ki, hogy az Országgyűlés megállapítja az államháztartás mérle gét, jóváhagyja a központi költségvetést és annak végrehajtását, a pontosabb szabályokat pedig a költségvetési törvény tartalmazza, a központi költségvetés végrehajtásával kapcsolatos rendelkezések között. Szeretném önt megnyugtatni, hogy szükség esetén az egészségügy helyzetének feszültségeit oldó intézkedésre az érvényes jogi szabályozás alapján fogunk sort keríteni. Idő előtt azonban a végrehajtás gyakorlati megvalósulásáról felesleges vitát nyitni. Várjuk meg, hogy a gazdasági és pénzügyi folyamatok hog yan alakulnak, egyáltalán milyen esély jöhet létre az év során mindezek alapján. Lényegében ez a gyakorlat nem rendszeridegen. Kérem, lássa be, hogy ez nem a kétéves költségvetés sajátos kérdése! Arról az oldalról sem közelíthető meg, hogy a kormány a nemr ég jóváhagyott költségvetés alultervezettségére épít. A makrogazdasági célokhoz igazodó pénzügyi keretek behatárolták a kétéves költségvetési kiadások nagyságrendjét. A kiadásokon belül az egészségügyi ágazatban kialakult problémák orvoslását a kormány pri oritásként kezeli. Abban azonban, mondom, egyetértünk, hogy az elmúlt évtizedek során felgyülemlett feszültségek, problémák egykét év alatt teljes mértékben nem oldhatók meg. Számos megoldásra váró feladat közül az egyik legsürgetőbbnek az ágazat bérelmar adásának enyhítése mutatkozott. Ennek érdekében született a döntés az egészségügyi dolgozók keresetének átlagosan 20 százalékos emeléséről. Erre az Egészségbiztosítási Alap kiadásainak növekménye forrást biztosít.
