Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. március 27 (196. szám) - Dr. Czira Szabolcs (FKGP) - a belügyminiszterhez - "A helyi települési önkormányzatok korlátlanul zsugoríthatják a helyi állattartást" címmel - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. CZIRA SZABOLCS (FKGP): - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. VONZA ANDRÁS földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter:
1525 megfelelő technológiával anélkül tartható (Az elnök ismét csenget.) , hogy a környezetet, a szomszédságot veszélyeztetné. Felteszem a kérdést, elnök úr. Tehát kérem... ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Képvi selő úr, lejárt a háromperces időkeret! DR. CZIRA SZABOLCS (FKGP) : ...a miniszter úr válaszát: a települési önkormányzatok korlátlanul zsugoríthatjáke a helyi állattartást? Köszönöm. (Taps az FKGP soraiban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Megadom a szót válas zadásra Vonza András miniszter úrnak. DR. VONZA ANDRÁS földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Köszönettel fogadom megtisztelő interpellációját, amelyet a belügyminiszter úrnak címzett, és a miniszterelnök úr kijelölése alapján nekem kell megválaszolnom. Az állattartás helyi szabályait a helyi önkormányzatok a Magyar Köztársaság alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 44/A. § (2) bekezdése, a helyi önkormányzatokról szóló 1990 . évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésében foglaltak felhatalmazása alapján, valamint az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. kormányrendelet 36. §ának (5) bekezdésében foglaltak alapján állapítják meg. Az alkotmány 44/A. § (2) bekezdése kimondja: "A helyi képviselőtestület a feladatkörében rendeletet alkothat, amely nem lehet ellentétes a magasabb szintű jogszabállyal." A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdése egy általános önkormányzati rendeletalkotási jogosítványt szabályoz, amelynek alapján a képviselőtestület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot. Idézem a ko rmányrendeletben megállapított helyi önkormányzatok rendeletalkotási jogosítványát, illetve kötelezettségét megállapító szabályt is, amely az állattartással kapcsolatos építési feltételekre vonatkozik. "Az állattartás céljára szolgáló épületek, helyiségek és melléképítmények építési telken való elhelyezésénél irányadó védőtávolságokat és más építési feltételeket a közegészségügyi és állategészségügyi, továbbá a környezetvédelmi követelmények meghatározásával az állattartásról szóló helyi önkormányzati rend eletben kell megállapítani. A helyi rendelet kiadásáig az említett követelményeket az egészségügyi szakhatóság eseti előírása alapján kell meghatározni." Az előzőekben elmondottak alapján megállapítható, hogy az önkormányzatok valóban erős jogosítványokat kaptak az állattartás helyi viszonyainak szabályozásában, és ez így helyes, mert a helyi viszonyokat olyan testületi szervek által kell szabályozni, amelyek a helyi viszonyokat ismerik, és a helyi lakosság érdekének megfelelően szabályozzák az állattartás szabályait. Az önkormányzatok állattartással kapcsolatos jogalkotási jogosítványai nem korlátlanok, az alkotmány fentebb idézett szakasza alapján a helyi rendelet nem lehet ellentétes a magasabb szintű jogszabállyal. A Magyar Köztársaság állattartással kap csolatos jogalkotása igen szigorú állattartási feltéteket ír elő. Ezek a normák az európai uniós követelményeknél általában szigorúbb előírásokat tartalmaznak. Példaként felhozhatom az állategészségügy területén az állategészségügyről szóló 1995. évi XCIV. törvény éppen aktuális módosítását, amelyet most tárgyal a parlament. E törvénymódosítást az Országgyűlés bizottságai előtt még az ellenzék is elismerte és egyhangúlag támogatta.
