Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. március 27 (196. szám) - Az egészségügyi szakellátási kötelezettségről, továbbá egyes egészségügyet érintő törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. MIKOLA ISTVÁN egészségügyi miniszter, a napirendi pont előadója:
1456 intézkedéseket hozni, amelyek az agrárium más vállalkozó rétegeinek és az őstermelőknek is egyaránt kedvező volna. Célunk, hogy az intézkedéseink seg ítségével az őstermelők jelentős köre a piacgazdaság versenyképes szereplőivé válhasson, mivel az európai uniós követelményeknek - figyelemmel a már eddig is kért derogációs igényekre - a csatlakozásunk időpontjáig meg kell felelnünk. Köszönöm szépen. (Tap s a kormánypártok soraiból.) Az egészségügyi szakellátási kötelezettségről, továbbá egyes egészségügyet érintő törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Tisztelt Országgyűlés ! Soron következik az egészségügyi szakellátási kötelezettségről, továbbá egyes, egészségügyet érintő törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája . Az előterjesztést T/3931. számon, a bizottságok ajánlásait pedig T/3931/123. számokon ka pták kézhez a képviselők. Megadom a szót Mikola István egészségügyi miniszter úrnak, a napirendi ajánlás szerint 20 perces időkeretben. DR. MIKOLA ISTVÁN egészségügyi miniszter, a napirendi pont előadója : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlé s! A kormány javaslatára első intézkedései között változtatta meg a Bokroscsomag családokat sanyargató törvényi rendelkezéseit; nekem jutott az a tisztesség, hogy ugyanezt kérjem az Országgyűléstől az egészségügyben oly sok zavart és ésszerűtlenséget okoz óeredményező "ágylábtörvény" kapcsán. Sajnos tisztában kell lennünk azzal, hogy azt az anyagi veszteséget, amit az egészségügy az előző kormányzati ciklusban szenvedett el, nem lehet ugyanilyen gyorsan, ugyanennyi idő alatt orvosolni, ahhoz több évi szívó s munkára, egészségbarát kormányra van szükség a következő parlamenti ciklusban is. Nem dicsérni jöttem ezt a törvényjavaslatot, mivel megteszik ezt helyettem a leginkább érintettek, az önkormányzatok, amelyeknek szövetségei üdvözölték és támogatták a módo sítást. Azt prognosztizálom, hogy a maguk módján dicsérni fogják az ellenzéki pártok is. A törvényjavaslat bizottsági vitájában az egészségügyi bizottság szocialista elnöke úgy fogalmazott: "vajúdtak a hegyek és szültek egy egeret". Ezt a kritikát vagy dic séretet büszkén vállalom a XXI. században, amikor egy egérrel hatalmas számítástechnikai rendszereket is lehet mozgatni. (Derültség.) Ugyanakkor a kritika mögül kihallom a keserű irigységet, hiszen a kormánynak sikerült a kapacitásszabályozás bonyolult kér déskörét mindösszesen négy törvényi paragrafusban rögzíteni, és ennek ellenére is megfelelni az önkormányzati feladatszabályozás alkotmányos követelményeinek. A kapacitásszabályozás szándékosan ilyen rövid és tömör, mivel az ésszerű, a lakosságot, a betege ket jobban szolgáló egészségügyi struktúrát nem lehet jogi eszközökkel kikényszeríteni. Mi olyan egészségügyi rendszer kialakítására törekszünk, amelyben az állampolgár a lakóhelyéhez minél közelebb, elsősorban a háziorvosától, majd a járóbetegellátás ker etében kapja meg az igényelt szolgáltatást, szükség esetén egy lakóhelyhez közeli színvonalas kórházba feküdhet be. Emellett célunk, hogy az ország bármely pontján lakók azonos eséllyel vehessék igénybe a legmagasabb szintű progresszív ellátást. Ezt az éss zerű struktúrát valódi minőségbiztosítás bevezetésével, differenciált szakmai követelmények, úgynevezett akkreditációs sztenderdek megállapításával és mindenekelőtt a teljesítményfinanszírozás eszközhatékonyságot is figyelembe vevő korszerűsítésével kívánj uk elérni. Ezért kell szakítani a kapacitásszabályozás korábbi bokrosi módszerével, amely a teljesítmények alapján szabályozott egészségügyi rendszert az ágylábak
