Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. március 26 (195. szám) - Az ülésnap bezárása - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc):
1432 Szabó Zoltán munkássága nemcsak nemzetünk számára volt példaadó, hanem európai szinten is úttörőnek számított, könyvét több nyelvre lefordították, és így más nemzetekben is elindítója lehetett a szociológia fellendülésének. Sajnos könyvei, valamint kortársainak tudományos és irodalmi szociológiái már antikváriumokban sem találhatók, és Szabó Zoltánt is a külföld temette el. Azonban az az érték, amit munkásságával ránk hagyott, nem szabad engedni, hogy veszendőbe menjen, különösen most, amikor az 1990es rendszerváltozás után remélhetőleg ez a tudomány is visszakapja régi értékét. Nemcsak az idősebb korosztály tudhatja saját tapasztalat ából, hogy a felszabadulásnak deformált kommunista megszállás egy még cifrább nyomorúságot hozott hazánkra, amely a párizsi békeszerződéssel és a szocializmusnak nevezett, 45 évig tartó időszakkal jellemezhető. Csodálatos dolog, hogy ezt a 45 évet a szocia lizmus korszakának nevezték, ugyanakkor ezzel egyidejűleg kivonták a forgalomból a szociológia tudományát, és az tilos, esetenként büntetendő is lett. Ez azzal magyarázható, hogy a nemzetre ráerőszakolt agymosás, amelyet a sajtó és a médiumok gyakoroltak, a statisztika alapján ugyan igazolhatóvá vált, valójában azonban meg sem közelítette a valóságot. (23.00) A negyvenöt éves agymosás olyan hatást gyakorolt egész nemzetünkre, hogy sokak gondolatában ennek az időszaknak az emléke olyanként maradt meg, amit v issza kell sírni. Most már láthatjuk, ezzel a negyvenöt évvel hatalmas fehér folt maradt a magyar szociológia történetében, amit feltétlenül fel kell deríteni, hogy a nemzet tagjai megismerhessék azt a valóságot, amit a szocializmus címszóval eltakartak el őttünk. Gyönyörű feladat vár azokra, akik szenvedélyes nemzetszeretettel belevetik magukat ebbe a munkába, és felszínre hozzák a még cifrább nyomorúság valóságos történetét. Mint érdekességre felhívom a fenti időszakot feldolgozó szociológusok figyelmét ar ra a páratlan jelenségre is, ami 1945 után következett be, és amihez hasonló hazánk ezeréves történetében még sosem volt: nevezetesen arra, hogy volt egy időszak, amikor hazánkban a zsebkendőre luxusadót vetettek ki. Ennek magyarázata, hogy a Keletről ránk szabadított kultúra olyan technológiai újításokat hozott magával, amit a magyar lakosság orrfújással kapcsolatban rakétázásnak nevezett. Ehhez valóban nem volt szükség zsebkendőre, így érthető, hogy aki mégis ragaszkodott ilyen kispolgári csökevényhez, az zal megfizettették a luxusadót. A munka elkezdésének és lehetőségének huszonnegyedik órájában vagyunk, tehát tekintetbe kell venni a sürgősséget (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) , nagy lendülettel kell hozzálátni, hiszen fok ozatosan kihal az a korosztály, amelyik még átélte az ötvenes évek padlásseprésétől kezdődően (Az elnök ismét csenget.) az időben kozmetikázott - befejezem , de könnyűnek egyáltalán nem mondható időszak nyomorúságát. Holnap folytatom. Köszönöm, elnök úr. (Taps a Független Kisgazdapárt soraiból.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Megkérdezem, hogy a kormány nevében kíváne valaki reagálni az elhangzottakra. (Senki sem jelentkezik.) Nem. Az ülésnap bezárása ELNÖ K (dr. Wekler Ferenc) : Tisztelt Országgyűlés! A mai ülésnapunkat berekesztem, holnap reggel 8.30kor folytatjuk munkánkat. Jó éjszakát kívánok mindenkinek! (Az ülésnap 23 óra 2 perckor ért véget.)
