Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. február 13 (186. szám) - Dr. Szili Katalin (MSZP) - a miniszterelnökhöz - "Van-e még lehetőség együttműködésre a süllyedő hajón?" címmel - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - POKORNI ZOLTÁN oktatási miniszter: - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. SZILI KATALIN (MSZP):
129 intézményrendszerén is lenne mit jav ítani és a szociális minimum kérdésében is párbeszédre lenne szükség. Jól látható, hogy a kormányzat ma nem tud megbirkózni ezekkel a feladatokkal, ezért kérdezem önt, miniszter úr, kezdeményezie a kormány az ország érdekében a parlamenti pártok együttműk ödését. Várom válaszát. (Taps az MSZP soraiból.) ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Köszönöm, képviselő asszony. Megadom a szót Pokorni miniszter úrnak. Tessék! POKORNI ZOLTÁN oktatási miniszter : Tisztelt Képviselő Asszony, Alelnök Asszony! A kormányfő tegnap megtette ezt a kezdeményezést. Azt gondolom, hogy az ön kérdésére a tegnapi napirend előtti hozzászólás illő módon választ adott. Kérdését inkább egy jó szándékú, dicséretes és általam nagyon rokonszenvesnek tartott viszontválasznak tekintem, ami jelentősen eltér attól, amit tegnap hallhattunk Kovács elnök úr előadásában. Ezt a választ, ezt a hangot örömmel hallottuk volna tegnap ahelyett, ami elhangzott. Szükség van erre az egyeztetésre, ezt erősítette meg Szájer József frakcióvezető úr Nagy Sándor frakcióvezető ú rnak szóló meghívása is. Én, ha úgy tetszik, érdeklődéssel és némi megbocsátással figyeltem azt a küzdelmet, ahogyan Kovács elnök úr igyekezett lehetetlenné tenni messziről a két frakcióvezető tárgyalását. De ez a tárgyalás mégiscsak létrejött, és azt gond olom, ha úgy folytatódik, ahogyan eddig tartott, hogy a nyilvánosság előtt a címlapokon a Szocialista Párt elnöke kígyótbékát kiabál a tárgyaláson résztvevőkre, de valójában mégiscsak születik, elindul valami, akkor ez rendjén is van. Az ellenzéki pártokn ak engedtessék meg az, ami az ellenzéki pártoké, mondják el, hogy mivel elégedetlenek. De a parlamentben ülő két legnagyobb frakció vezetőjének felelőssége jóval nagyobb, többek között a státustörvény ügyében, kétharmados, európai uniós csatlakozást érintő jogharmonizációs ügyekben (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) bizony le kell ülni egyeztetni, hiszen felelősségük nem a pártjukhoz köti őket, hanem választóikhoz, a magyar néphez. Az ön azonnali kérdésében (Az elnök ismét csenget. ) ezt a konszolidáltabb, megállapodásra törekvő hangot éreztem, és ezért köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiból.) ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Köszönöm. Viszontválaszra megadom a szót a képviselő asszonynak. DR. SZILI KATALIN (MSZP) : Köszönöm szépen. Engedje m eg, miniszter úr, hogy én is megbocsássam önnek azt, hogy nem figyelte a kérdésemet, én nem két pártról, hat pártról beszéltem; és megbocsátom azt is, hogy nem volt az ön számára kellőképpen értelmezhető a pártelnök úr tegnapi napirend előtti, illetőleg a miniszterelnök úr hozzászólására tett reflexiója. "Csökkent a parlamenti rendszerbe, a demokratikus intézményekbe vetett bizalom, mindez számvetésre készteti a parlamenti pártokat. Közös érdekünk, hogy a politikai konfliktusok a széles nyilvánosságon alapu ló parlamenti demokrácia, az intézményes érdekegyeztetés keretei között oldódjanak meg, a legégetőbb politikai és gazdasági kérdésekről kezdődjenek tárgyalások." Miniszter úr, gondolom, az ön számára is ismerősek ezek a szavak, hiszen az Antallkormány ide jén a Fidesz által kezdeményezett úgynevezett Moncloapaktumból idéztem, és reményeim szerint ma is megvan arra a lehetőség és az önök pártja ezt még ma is tartja, hogy szükséges a kormány, a kormánykoalíció (Az elnök a csengő megkocogtatásá val jelzi az idő leteltét.) és az ellenzéki pártok között az együttműködés. Köszönöm a figyelmét. (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiból.)
