Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. március 9 (194. szám) - A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - HADHÁZY SÁNDOR (Fidesz): - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - BÉKI GABRIELLA (SZDSZ):
1256 nagypapa. A javaslat szerint az szerepel, hogy rendszeres jelleggel legfeljebb csak napközbeni időszakra kerül ki a gyerek. Én magam is úgy gondolom, hogy ez az a kitétel, amely iszonyúan beszűkíti az értelmét a javaslatnak, az igénybevételi lehetőséget. Tessék belegondolni abba, hogy ma Magyarországon a házasságok fele felbomlik. Igazából segítségre a gyermek neveléséhez, gondozásához például annak a nőnek van szüksége, aki egyedül vállalta a gyereket. Azért emlegetem a nőt, mert mint tudjuk , ma Magyarországon gyakoribb, hogy a nő van egyedül a gyermekkel, és nagyon ritkán fordul elő, hogy az apa. A gyermekeknek közel egyharmada születik ma Magyarországon házasságon kívül. Könnyű belegondolni, hogy egy olyan nő, aki egyedül vállalta a gyermek et, nagy valószínűséggel nem tudja igénybe venni a gyes lehetőségét, mert képtelenség havonta 18 300 forintból megélni, ráadásul két főnek megélni. Következésképp ha olyan szerencsés, hogy vannak nagyszülők, van olyan segítség a családban, a nagymama segít ségére támaszkodhat, aki esetleg élni tudna a gyes igénybevételének a lehetőségével, akkor azt gondolom, hogy tényleg érdemes ezt a kaput kinyitni. A hatályos törvény szerint van ilyen lehetőség, méltányossági alapon, különleges szabályozás nélkül. Sőt, ne m is csak a nagymamának, hanem a hatályos törvény úgy fogalmaz, hogy közeli hozzátartozó is igényelheti rendkívüli helyzetben a gyest. Nos, ha így marad ez az előterjesztés, ahogy a kormánypárti képviselőtársaim benyújtották, ezeken az élethelyzeteken egyá ltalán nem segít a javaslat. Könnyű végiggondolni, hogy ha egy nő például éjszakai műszakot kénytelen vállalni azért, mert néhány forinttal magasabb lesz akkor a fizetése, akkor a rendszeres gyakorlat előállhat úgy, hogy napközben tud lenni vagy a nap egy részében a gyerekével, és éjszaka rendszeresen a nagymamánál van a gyerek. Vagy könnyű végiggondolni, gyakran előfordulhat, hogy nem is azon a településen kap munkát, vállal munkát, ahol él, és csak hétvégén tud rendszeresen együtt lenni a gyerekével. Ezek et a nehezebb élethelyzeteket, ezeket a nehezebb élethelyzetű sorsokat mindmind elzárja a lehetőség elől az a javaslat, amelyet a kormánypárti képviselőtársaim benyújtottak. (14.20) Ezeket a kérdéseket érintik az ajánlás 56. pontjában megfogalmazott mód osító indítványaim, amelyek szintén ezzel kapcsolatosak, hogy tudniillik a nagyszülő háztartása is legyen megnevezve, ha már mindenképpen meg akarjuk jelölni a háztartást, ahol a gyermeknek laknia lehet. A 8. és a 12. pontban találhatóak azok a javaslatok, amelyek a nyugdíjtémát érintik. Én magam is beadtam ezzel kapcsolatban módosító indítványt, ugyanis véleményem szerint szélesebb körnek akkor válna valóságos választási lehetőséggé a gyes választása nyugdíjas korban, ha ez nem járna együtt a nyugdíj elves ztésével. Azt gondolom, hogy két nagyon különböző természetű ellátási formáról van szó. A gyes mint egy gyermekgondozáshoz adott állami támogatási forma jelenik meg, a nyugdíj pedig egy szerzett jog, egy megvásárolt ellátás, egy olyan járadék, amit évek ho sszú során járulékfizetés előzött meg, következésképp miért kéne ezt a megvásárolt, szerzett jogosultságot elveszteni, ha valaki igénybe akarja venni a gyest, mert olyanok a körülményei. Azt gondolom, hogy semmiképpen nem lenne szabad így hagyni ezt a java slatot. Ezt az ellentmondást fel kellene oldani, és erre lenne lehetőség olyan módon, hogy akár a szocialisták, akár az én módosító indítványaimat befogadná az előterjesztő. Szeretném megemlíteni a 9. ajánlási pontban található módosító indítvá nyomat is, amely a keresőtevékenységgel kapcsolatos szabályozást érinti. Tulajdonképpen ez a leginkább zűrzavaros része ennek a törvénynek, ugyanis az előterjesztők szerint annak a nagymamának, aki igénybe veszi a gyest, nem lenne jogosultsága keresőtevéke nységre. Úgy fogalmaz a javaslatuk, hogy a gyermek hároméves kora után vehetne igénybe keresőtevékenységet.
