Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. március 9 (194. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - KOVÁCS KÁLMÁN (SZDSZ):
1248 elköltése kapcsán 2000ben - illetve azt követően nyilván a 2001es esztendőben - jelentős visszalépés történt. Emia tt az uniós jelentés, az országjelentés aggodalmát fejezte ki, külön megemlítve az autópályaépítés és finanszírozás programját. És azt kell mondanom, hogy ez azért az ország számára elég nagy szégyen, tehát hogy egy ilyen országjelentésben tételesen is m egemlíti az Unió, miszerint ez a finanszírozás bizony nem mentes a korrupció gyanújától, és mindenképpen abba a nem európai irányba mutat, hogy a kormányzat a közpénzek felhasználását bizonyos technikákkal elrejti a parlament és a közvélemény ellenőrzése e lől, másfelől a közpénzek hatékony elköltését rontja azáltal, hogy nem pályáztat és ezt a pályáztatási kötelezettséget megszünteti. Ez a törvénytervezet, a Magyar Fejlesztési Bankról - vagy ahogy az már újságban többször látható volt, és bizony egyegy kép viselőtársam megnyilatkozása alapján, azt hiszem, okkal is mondhatjuk, hogy nem csak a szójáték kedvéért hangozhatott el, hogy "maffiafejlesztési bank" - szóló törvénytervezet bizony egy olyan gyakorlatot kíván Magyarországon törvényesíteni a következő idő szakban, amellyel az Európai Unió mint pénzköltési, közpénzelköltési gyakorlattal nem ért egyet, és amely az Unió szerint rossz irányt jelent akár a nyilvánosság, akár a hatékonyság szempontjából. Van egy második problémánk is, bár ez az első már önmagában elég súlyos lenne, hiszen egy ország megítéléséről van szó, és azt hiszem, ez mindannyiunknak fontos ügye kell hogy legyen; és ha egy ilyen kérdésben az Unió azt mondja, hogy ne ebbe az irányba lépjünk, akkor bizony legalább konzultálni kellene az Unióval és megbeszélni, hogy milyen kivetnivalókat talál ebben, és akkor vajon hogyan lehetne javítani az ország képén, nehogy akár az autópályaépítés kapcsán olyan kép alakuljon ki rólunk, mint néhány, földrajzilag tőlünk délebbre fekvő országról. (13.40) A más ik probléma, amiért nem szeretnénk, vagy nem akarjuk és nem fogjuk ezt a törvényjavaslatot megszavazni, mert nem szeretnénk, ha a parlament ezt a törvényjavaslatot ebben a formájában elfogadná, és ami miatt mindenképpen úgy gondoljuk, hogy a 2002es válasz tás után vissza kell térni, ha a parlament mégis elfogadja ezt a törvényt, a Magyar Fejlesztési Bankról szóló törvényt, vissza kell térni erre a kérdésre, és ha szükséges, akár törvényi úton egy európai szabályozást kell bevezetni. Szóval a második problém ánk az, amit itt már a banktitok kapcsán is többen feszegettünk. Akkor, amikor a nagy beruházások, nagy elkötelezettségek megtörténtek először a rendszerváltás után, akkor az elsődleges technika a koncesszió technikája volt. Elég sokat szenvedtünk az azt k övető időszakban, és azért mondom, hogy szenvedtünk, mert az előző kormány is és a jelenlegi kormány is - és azt gondolom, hogy sajnos még a következő kormány is, ahogy futnak ki ezek a koncessziós szerződések - elsősorban a szerződések nemzetközi jellege miatt, de egyáltalán a szerződés üzleti jellege miatt, az üzleti titokra hivatkozva bizony nem tette lehetővé a szerződések jelentős részébe való nyilvános betekintést az állampolgár számára, de még a parlamenti képviselők számára sem az akkor kialakított rendszer. Egészen sokáig, azt kell mondanom, hogy a legnyilvánvalóbb adatok sem voltak nyilvánosak, és történt ez mindakkor, amikor a szerződésekben vállalt kötelezettségek teherviselője az ország volt. Tehát nem két cég között jött létre egy megállapodás, hanem egy olyan megállapodás jött létre, amelynek a teherviselője elsősorban a költségvetésen keresztül, ha közvetlen módon is, de az állampolgár, illetve a költségvetésen keresztül a mindenkori kormány. Tehát ezekben az esetekben történt egy ilyen irányz at, a '9192es időszaktól, nyugodtan mondhatjuk, hogy '94ig vagy '95ig kötöttek olyan súlyos szerződéseket, amelyeknél a tehertétel a következő időszakra vonatkozik. A '96ban indított és '98ban megszületett ombudsmani vizsgálat eredményeképpen az ilye n típusú szerződések az ombudsman javaslata vagy ajánlása alapján egy új törvényi megfogalmazást nyerhettek. Tavaly elfogadta a parlament, és azt mondtuk ki, hogy abban az esetben, hogyha a koncessziós szerződések közterhet jelentenek, tehát költségvetési terhet, állami
