Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. február 13 (186. szám) - A gyermekek és az ifjúság helyzetéről, életkörülményeik alakulásáról és az ezzel összefüggésben megtett kormányzati intézkedésekről szóló jelentés, valamint az ehhez kapcsolódó országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - BERNÁTH ILDIKÓ, a foglalkoztatási és munkaügyi bizottság alelnöke, a bizottság előadója:
107 valamilyen fogyatékkal élők szervezeteinek álláspontja, nyilvánvalóan azoknak az álláspontja, akik ezzel a korosztállyal foglalkoznak. A bizottság foglalkozott a határidő problémájával. Szemmel látható, hogy az Országgyűlés ezt képtelen minden év március 31éig tárgyalni. Ez egyszerűen azért van, mert a kormány elő sem tudja terjeszteni erre a határidőre ezt az anyagot. Ennek pedig az az oka, hogy a Statisztikai Hivatal adatai egyszerűen ekkor még nem állnak rendelkezésre ahhoz, hogy a kormány ezt a jelentését elkészítse erre a határidőre. Ezért a mi bizottságunk kezdeményezte azt, hogy a határidő módosuljon, ami az anyag mellett itt lévő határozati javaslatból most már ki is tűnik, és szeptember lesz az a határidő, amíg a kormány az Országgyűlés e lé hozza ezt az anyagot. A bizottság azt gondolja, hogy ez egy átfogó, didaktikusan felépített anyag, minden fejezet azonos felépítésű, és ezért jól kezelhető ez az anyag. Szeretnék még hivatkozni arra, hogy mi ennek az anyagnak a célja, miért készülnek il yen típusú anyagok. Ez kiderül az országgyűlési határozati javaslatból, amit '95ben megfogalmazott az Országgyűlés. Ez az a jelentés és ez az az adatbázis, amely mindig támpontul szolgál országgyűlési képviselőknek és a kormánynak ahhoz, hogy kormányzati intézkedéseket az adott évben tenni tudjon, illetve megtegyen. Szemmel látható az is, hogy más ennek a jelentésnek a sorsa, mint az eddigi jelentések sorsa volt. Érdekes hallani a bizottsági elnök úr álláspontját, amikor ő a bizottság álláspontjaként azt m ondja, hogy reméli, nem egy töltelékanyag lesz ez az Országgyűlés plénumán. Szeretném őt emlékeztetni arra, hogy ez a harmadik ilyen anyag, amely itt elkészült - nyilvánvalóan az első kettőt még az önök kormánya készítette. Az első 5 oldalasra sikeredett, nyilvánvalóan ennek megfelelően nem is volt egyenetlen, amit ő most kritikaként megfogalmazott (Gyürk András: Tölteléknek kevés!) egy 150 oldalas anyag kapcsán; a másik már 40 oldalasra sikeredett. Mindkettőről meg kell említeni azt, hogy sosem jutott el a Ház plénuma elé. Ez talán annak is betudható, hogy mindig másmás miniszter kísérletezett azzal, hogy a Ház elé vigye az anyagot. Az első ilyen típusú anyagot még az oktatási miniszter nyújtotta be az Országgyűlésnek, és eljutott a bizottsági tárgyalás st ádiumába; a másodikat már a munkaügyi miniszter kísérelte meg az önök kormánya idején; és most végre a Ház plénuma is foglalkozni tud ezzel az anyaggal. Nyilvánvaló számunkra is, és gondolom, az önök számára is az, hogy a kormány tevékenységi területének e gy nagyon fontos és karakteres része mindaz, amit a gyermekek és az ifjúság helyzetének javításáért tenni kíván és tenni tud, és ennek valamilyen fajta szimbolikus megjelenése az is, hogy az ilyen típusú jelentéseket is a kormány komolyan veszi és a Ház el é hozza. Remélem, önök osztják a bizottságunk álláspontját. A bizottságunk úgy fogalmazott, hogy ezt a jó színvonalú anyagot általános vitára alkalmasnak tartja, és elfogadásra javasoljuk önöknek. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.) EL NÖK (dr. Wekler Ferenc) : Megkérdezem, hogy ki kívánja ismertetni a bizottság kisebbségi véleményét. (Senki sem jelentkezik.) Jelentkezőt nem látok. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Bernáth Ildikónak, a foglalkoztatási bizottság alelnökének, a bizottsá g előadójának. BERNÁTH ILDIKÓ , a foglalkoztatási és munkaügyi bizottság alelnöke, a bizottság előadója : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A foglalkoztatási és munkaügyi bizottság 2000. szeptember 19én tárgyalta meg a gyermekek, a fiatalok és az ifjúság hel yzetéről, az életkörülmények alakulásáról és az ezzel kapcsolatosan megtett kormányzati intézkedésekről szóló jelentést. A bizottság örömmel nyugtázta, hogy a jelentés elkészült, és azt is, hogy a parlament tervei között szerepel ennek a jelentésnek a megv itatása a plenáris ülés keretében. Örültünk ennek azért, legalábbis mi, kormánypárti képviselők, hiszen tudjuk, hogy ezt a jelentést 1997ben is elkészítették, de három bizottsági megtárgyaláson kívül más nem történt ez ügyben.
