Országgyűlési napló - 2000. évi téli rendkívüli ülésszak
2000. december 19 (184. szám) - Farkas Imre (MSZP) - a szociális és családügyi miniszterhez - "Mikor és hogyan számolható fel a modern rabszolgaságot jelentő munkaerő-kereskedelem?" címmel - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - FARKAS IMRE (MSZP): - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - GLATTFELDER BÉLA gazdasági minisztériumi államtitkár:
66 Farkas Imre (MSZP) - a szociális és családügy i miniszterhez - "Mikor és hogyan számolható fel a modern rabszolgaságot jelentő munkaerőkereskedelem?" címmel ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Köszönöm szépen, jó. Tisztelt Országgyűlés! Így még egy kérdésre van idő. Farkas Imre, az MSZP képviselője, kérdést kíván feltenni a szociális és családügyi miniszter úrnak, "Mikor és hogyan számolható fel a modern rabszolgaságot jelentő munkaerőkereskedelem?" címmel. A kérdésre, egyes miniszterek feladat- és hatáskörének változásával összefüggésben, Glattfelder Béla államt itkár úr fog majd válaszolni. Tessék, Farkas képviselő úr! FARKAS IMRE (MSZP) : Elnök Úr! Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Közel két éve tettem fel ezt a kérdést a munkaerőkereskedelemmel kapcsolatban. Úgy érzem, sajnos máig aktuális. Nap mint na p azt lehet tapasztalni Szolnok megye útjain, és máshol is, hogy a munkaerőt autóbusszal szállítják egyik munkahelyről a másikra. Manapság a cégek jelentős része már abszolút nem alkalmaz dolgozókat, hanem közvetített munkaerőket alkalmaz. Mi ennek az új m egoldásnak a lényege? Mindenekelőtt az, hogy a munkáltatónak semmiféle kötelezettsége nincs, hiszen egy ügynök, egy vállalkozó alkalmazza a dolgozókat, aki velük a leggyakoribb esetben semmiféle munkaszerződést nem köt; vagy pedig akkor köt munkaszerződést , amikor valamilyen munkaügyi ellenőrzésre sor kerül, s ez gyakorlatilag egy látszatszerződés. Természetesen ilyen viszonyok között szó sem lehet kollektív szerződésről és más egyéb olyan jogról, ami egyébként a munkavállalókat megilleti. Mi történik egye gy ellenőrzés alkalmával? Az történik, hogy kiderül, nincs meg az adott dolgozók munkáltatója, az a munkáltató a másik megyében van. Ha a munkaügyi ellenőrzéskor netán megkeresik ezt a munkáltatót, akkor kiderül róla, hogy gyakorlatilag semmiféle szerződés sel nem rendelkezik a dolgozókat illetően. Amennyiben mégiscsak rátalálnak arra, hogy probléma van nála, elindul vele szemben egy bírósági eljárás. A legtöbbször megfellebbezi az eljárást, az évekig folyik, s közben alkalmazza a dolgozókat. Amennyiben mégi s születik egy jogerős bírói végzés, akkor kiderül, hogy ez a munkáltató semmiféle büntetést nem tud kifizetni, mert olyan cége van, amelynél erre abszolút semmi fedezet nincs. Az eljárás tovább folyik, gyakorlatilag megszűnik; és közben ennek a vállalkozó nak a felesége átveszi a dolgozókat, és máris (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.) szabálytalanul alkalmazza őket tovább. Mit tesznek ennek az állapotnak a megszüntetése érdekében? (Taps az MSZP és az SZDSZ padsoraiban.) ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Köszönöm. Megadom a szót Glattfelder Béla államtitkár úrnak. Tessék! GLATTFELDER BÉLA gazdasági minisztériumi államtitkár : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Képviselő Úr! A kérdése benyújtása ó ta valóban nagyon sok idő telt el. Személyesen is sajnálom, hogy az ön frakciója nem tartotta olyan fontosnak az ön által benyújtott kérdést, hogy azt a frakción belüli cserével előbbre sorolták volna. (Közbeszólások az MSZP padsoraiból.) Szeretném azonban elmondani, hogy az ön által feltett kérdés, bár tartalmilag igazodik ahhoz, amit írásban benyújtott, attól jelentős mértékben eltér. Az ön által benyújtott írásbeli kérdés alapvetően arra vonatkozott, hogy a munkaerőkölcsönzés intézményével mi a helyzet, mert ön ezt a kérdése címében megfogalmazva modern rabszolgaságnak minősíti.
