Országgyűlési napló - 2000. évi téli rendkívüli ülésszak
2000. december 19 (184. szám) - Bejelentés frakcióvezető és frakcióvezető-helyettesek megválasztásáról - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Áder János): - ORBÁN VIKTOR miniszterelnök:
22 oktatásnak, a közművelődésnek, hogy ne kelljen tiltakozniuk a pedagógusoknak vagy a közgyűjteményi dolgozóknak. Tisztelt Ház! Mi tisztességes versenyt kínálunk a kormányoldalnak, tisztességes versenyt kín álunk valamennyi pártnak. A közvéleménykutatások adatai bizonyítják, hogy ajánlatunk alapja nem a gyengeség, sokkal inkább politikánk erős támogatottsága. Legyen a pártok közötti verseny célja az ország felemelése, az emberek sorsának jobbítása. Szóljon e rről a választásokig hátralévő alig több mint egy esztendő. Ha ebben megegyezünk, a verseny nyertese a nemzet, valamennyi honfitársunk lesz. Mi azt akarjuk, hogy a jövő Magyarországa legyen mindannyiunké. Szeretnénk, ha erre irányuló erőfeszítéseink a mási k oldalon, ha nem is egyetértésre, de legalább megértésre találnának, mert ez lenne méltó az új évszázadhoz, az új évezredhez. Köszönöm a figyelmet. (Taps az MSZP padsoraiban.) ELNÖK (dr. Áder János) : A kormány nevében Orbán Viktor miniszterelnök úr válasz ol az elhangzottakra. ORBÁN VIKTOR miniszterelnök : Elnök Úr! Tisztelt Kovács Képviselő Úr! Hölgyeim és Uraim! Abban a ritka pillanatban van most részünk, amikor az elhangzottak nagyobbik részével, bár ellenzéki oldalról é rkezett, a magyar kormány örömmel osztozik és ért egyet. Egyetértünk abban az értékelésben, amellyel az előbb elhangzottak szerint a mögöttünk hagyott és mindjárt lezárásra kerülő száz esztendőt érdemes értékelnünk. Valóban, mi, magyarok a XX. századot elv esztettük, de a XXI. századot megnyerhetjük. (Taps a kormánypártok padsoraiban.) Valóban, mi, magyarok megtanulhattuk, hogy nem az a fontos, ki szocialista, ki liberális, ki konzervatív és ki kereszténydemokrata, mert valójában az emberi világot meghatároz ó társadalmi rendszerek csak kétfélék lehetnek - és a XX. század ebből nekünk keserű leckét adott. Vannak olyan társadalmi rendszerek - és volt ilyenben részünk kétszer is , amelyek az emberben benne rejlő, rosszra való hajlamokat próbálják feléleszteni é s erre építik befolyásukat. Az emberben ott lakozó rosszat, az erőszakot, a lustaságot, a korlátlan egyéni önzést és a felelőtlenséget próbálják megszólítani. És vannak olyan társadalmi rendszerek, amelyek ennek ellenkezőjére törekednek, és a mindannyiunkb an meglévő jóra való hajlamokat próbálják megmozdítani és erre építeni egyegy közösség jövőjét, úgymint: az odaadás, a szeretet, a megértés, az emberséges verseny, a család vagy a munka. Egyetértek az előttem szólóval abban, hogy az lenne a kívánatos, ha az előttünk álló hosszúhosszú századokra Magyarország olyan berendezkedést tudhatna magáénak, amely a lehető legtöbb jót próbálja ebből a 15 millió magyarból, aki itt él a Kárpátmedencében, megmozdítani, felszínre hívni, és úgy kínálna boldogulási lehető séget minden egyes polgárnak, hogy egyúttal az egész nemzet közössége is emelkedjék. Én éppen ezért arra szeretném kérni az év vége felé közeledve az ellenzéki képviselőket - kapva ezen a kiváló lehetőségen, amelyet Kovács képviselő úr kínált számomra , h ogy támogassák a kormányt a következő esztendőben, támogassák azt a kormányprogramot, amelyet még 1996, '97, '98ban a polgárokkal közösen sikerült megalkotni, és amely legjobb meggyőződésünk szerint azokat az irányokat tartalmazza, amelyek felé érdemes Ma gyarországnak haladnia, és ha jól értettem, amely irányokban mintha egyetértés lenne közöttünk. Amikor hivatalba léptünk, azt mondtuk, hogy ez a kormány a családok kormánya, a szabadság és a rend kormánya, a nemzeti összetartozás és az európai integráció k ormánya kíván lenni. Ha ez így van és a programunkat ilyen alapra építettük, akkor nincs ok arra, hogy a nagy kérdésekben ne támogathatnák az ország legjobb erőit összefogni akaró kormányzati erőfeszítéseket az ellenzéki képviselők, a szakszervezetek, az e gyházak és minden társadalmi szervezet. Ezért arra szeretném kérni az ország teljes közvéleményét, az országban gondolkodó, politikailag aktív erőket, benne természetesen az ellenzéki padsorokban ülő képviselőket és szervezeteiket is, hogy a polgári
