Országgyűlési napló - 2000. évi őszi ülésszak
2000. december 11 (181. szám) - A Gazdasági Versenyhivatal 1999. évi tevékenységéről és a versenytörvény alkalmazása során szerzett, a verseny tisztaságának és szabadságának érvényesülésével kapcsolatos tapasztalatokról szóló beszámoló, valamint a beszámoló elfogadásáról szóló orszá... - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - KOVÁCS KÁLMÁN (SZDSZ):
9687 társadalom érdekeivel, az hosszú vagy középtávú össztársadalmi érdekkel. Meggyőződésem, hogy az elm últ évek időszaka, tehát amit az elmúlt időszakban megfigyelhetünk, és itt külön kiemelném az 1996os versenytörvényt, vagy annak a módosítását, egyértelműen a Versenyhivatal erősödését, szerepének, jelentőségének növelését jelentette, és ez összhangban va n, vagy jó irányban van a jelenleg leginkább működőképes piacgazdaságokkal. Fontosnak tartom, hogy az 1996. évet követő módosítás megteremtette egyúttal az Európai Unió fejlett országaiban jellemző piaci szabályozási környezetet vagy annak alapjait, annak legfontosabb elemeit. Nincs ugyan az EUban konkrét direktíva a versenyjogszabályokra, csak az egyes ország közötti szabályok vagy akciók közötti szabályozásra van, de mégis van egyfajta direktíva vagy normatíva, és ez pedig az egyes jól vagy nálunk lényeg esen jobban működő piacgazdaságok belső szabályozási rendje. Meggyőződésem, hogy a verseny valóban a társadalom egésze számára hasznos, mert mindenképpen elősegíti a gazdasági gyarapodást, és az egyén gyarapodását is, mindenképpen javítja a minőséget, mert minőségi versenyt teremt a kínálati piacon, és elősegíti a kedvezőbb vagy olcsóbb árak kialakulását. A Versenyhivatalnak a szerepe egészen különleges, és ennek a szerepnek egyre inkább meg kell hogy feleljen egy korszerű piacgazdaságban. Miért mondom, hog y egészen különleges? Mert ez az a hivatal, ahol teljesen nyilvánvalóan, plasztikusan találkozik a társadalmi és gazdasági szereplők igénye és a szabályozás különbözősége. Amikor azt olvassuk egy jelentésben, hogy az erőfölénnyel való visszaélésnél 35 komo ly megalapozott panaszból mindössze hét tudott elmarasztaló lenni, és a közérzetünk azt sugallja, hogy bizony nagyon sokan élnek vissza erőfölénnyel a