Országgyűlési napló - 2000. évi őszi ülésszak
2000. december 5 (179. szám) - A mezőgazdasági szövetkezeti üzletrészről szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - JÁRVÁS ISTVÁN (MSZP):
9219 elmozdítani, elvinni. Több módszere van ennek, nem kívánok ezekkel most foglalkozni, elmondani, de valójában ez történik. Ezt annyira problémásnak látom, hogy 1997ben az egyik érdekképviseleti sz ervezet nagy vezetője nem tamáskodott elmondani úgy, hogy vegyék észre a tisztelt szövetkezeti vezetők, hogy egyfajta végjáték következik a mezőgazdaságban, és ez a végjáték pedig arra megy ki, hogy le kell nyúlni a környezetet. Ez a lenyúlás viszont megy, csőstül, jobbról is, balról is, minden irányból, és az álcája, az ernyője vagy úgymond panelja mindig a külső üzletrésztulajdonosokra való hivatkozással történik. Bármelyik változatot tapasztalom, bármelyik változatot látom, mindig a külső üzletrésztula jdonos ennek az indukálója, ami egyébként nem igaz, csak erre hivatkoznak. Az is igaz, hogy a magyar mezőgazdaságnak tőkére volna szüksége, de azt hiszem, amikor Nagy Sándor képviselőtársunk ezt mondta, nem arra a megoldásra gondolt, hogy 45 vagy 10 száza lékért felvásárolják ezeket az üzletrészeket, kft.be viszik, majd pedig külföldi tulajdonba eladják, mint ahogy azt tette az előző kormány egyik mezőgazdasági minisztere is, sőt még azt megelőzően volt egy másik miniszter is, aki ehhez a megoldáshoz folya modott. Nem hiszem, hogy ezek azok a példák, amelyek jók lennének, amelyeket követni kellene. Úgy szeretném, de sajnos a történelmi hordalék lassan eltemeti azt a megoldást, hogy az, aki földet szeretne művelni, a föld mellé eszközhöz is hozzájuthatna. Nem kívánom ezt minősíteni, de sajnos, ma egyértelműen látszik, hogy a magyar mezőgazdaság átalakulása folytán a földhöz jutás folyamata és az eszközhöz való jutás folyamata két külön utat jár. (0.10) A földhöz ma is ilyenolyan föltételekkel hozzá lehet jutn i, használatba lehet venni, ki lehet méretni, helyrajziszámosítani
