Országgyűlési napló - 2000. évi őszi ülésszak
2000. december 5 (179. szám) - A mezőgazdasági szövetkezeti üzletrészről szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - KARAKAS JÁNOS (MSZP):
9208 politikusán keresztül, hogy mekkora kárt okoz, mekkora problémát okoz ez az egész. Én magam, amikor megkaptam ezt az előterjesztést, kikértem a véleményeket. A szakmai vélemények hasonlóak voltak. Nem tagadom, ezek mellett érzelmi indíttatású vélemények is elhangzottak. Mik többek kö zött? Hát voltak olyanok, akik ezt az egészet negatív előjellel hasonlították az '50es, '60as évek kényszerszövetkezetesítésével, amikor is a magángazdák vagyonát leértékelve, bekényszerítve egy szövetkezetbe, az állam szintén teljes mértékben beavatkoz ott a tulajdonviszonyokba. Most fordított az előjel, hisz most az állam az akkori kényszerrel létrehozott szövetkezetek életébe beleszólva próbálja ezt az egészet visszacsinálni. Szerintem ez legalább ugyanolyan problémás, igazságtalan, és ugyanolyan polit ikai vihart arat, mint az akkori döntés. Akkor még esetleg annyival jobb volt, hogy jó néhányukat fölvették a szövetkezetbe, tehát legalább volt állásuk. Most viszont a szövetkezet ellehetetlenítésével álláshelyek szűnhetnek meg. Elmondották már előttem a számokkal a képviselők, hogy mit jelent ez az üzemeknek. Céloztak arra, hogy mit jelent ez a magyar mezőgazdaság teljesítőképességének, és talántalán említették azt is, hogy az EUcsatlakozás szempontjából mekkora pozícióromlást hozhat. Persze lehet, hogy ez a célja is. Titkolt célja, előttünk eltitkolt célja az előadónak, hogy valahol egy másik paktum keretében, az EUval kötött paktum keretében az a cél, hogy minél gyengébb mezőgazdaságot vigyünk be. Aztán még egy érzelmi indíttatású példában azt mondták , hogy piacgazdasági viszonyok között utoljára a zsidótörvényeknél szóltak bele ennyire, a tulajdon fölött ekkor rendelkezett ennyire az állam, mint most. Biztos nagyon sok ebben is az érzelem, nagyon sok a gond és a probléma. De
