Országgyűlési napló - 2000. évi őszi ülésszak
2000. december 5 (179. szám) - A mezőgazdasági szövetkezeti üzletrészről szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. KIS ZOLTÁN (SZDSZ):
9179 elkelni a vagyont árgyak, mint amit akár a könyv szerinti érték tartalmaz, amire Lentner képviselőtársam is utalt, vagy amelyik tényleges normál piaci körülmények között a forgalmi értéket képviseli. Itt most egy hirtelen kínálati piac lesz, és ebből az usque 100 milliárdos még nem terhelt vagyonból, megint csak szerény számításokkal csak a felét vegyük: 50 milliárd forint az, ami veszteségként megjelenik. Akkor most körülbelül 100 milliárd forintnál tartunk, ami első tételben megjelenik, és akkor nem számoljuk azt a körülbe lül 20 ezer - mert itt csak a felét vesszük - munkahely elvesztését, és azt a 20 ezer embert, akiket majd a munkanélkülipiacon tartósan meg kell tartani, mert azt hiszem, vidéken nem százával keletkeznek az új munkahelyek. Ennek az ellátási költségeit teg yük csak 10 milliárd forintra, mert nagyon szerényen számolunk, akkor még mindig ott tartunk, hogy körülbelül 110 milliárd forint. A bankoknak ott van ezeknél a szövetkezeteknél a 180 milliárd forintos kihelyezett hitele. A 180 milliárdnak nyilvánvalóan cs ak a fele megy veszendőbe, innen 90 milliárd forint az, amit majd a bankkonszolidációba valahonnan össze kell szedni, ami mögé az állam vagy odaáll, vagy nem. Én nem szeretném, ha odaállna, mert magánbankokról van szó. Ezek a bankok be fogják váltani ezeke t a hiteleket, és abban a felszámolási részben a feléhez hozzájutnak, a másik felét elveszítik. Innentől a veszteség már 200 milliárd forintot közelít. Tehát forintálisan ez a játék, ha alultervezzük az egészet... Ja, még egy tétel hátra van: miből teremti meg a 20 milliárd forintot a költségvetés ennek a kifizetéséhez? Állami tulajdonú cégek privatizációjából. Tehát itt módosítjuk a privatizációs törvényt majd február elején, amelyben meghatározzuk, hogy ez a huszonegynéhány tartósan állami tulajdonú cég i nnen a piacra kerül, tehát itt is túlkínálat lesz, viszonylag nagy vagyontömeggel, amelyre vevőként - kivéve egykét jómódú,