Országgyűlési napló - 2000. évi őszi ülésszak

2000. december 5 (179. szám) - Az új szövetkezetekről szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - SIMON JÓZSEF (MSZP):

9144 Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Úr! Az

ajánlási pont egyetlenegy paragrafusa kapcsán szeretném a

véleményemet kifejteni, ez pedig az 52. §, amiben

képviselőtársaim módosító javaslat

ában pontosan

megfogalmazódik, hogy a részjegyek a szövetkezetben csak

azonos összegűek lehetnek. Ugye mindenki számára nyilvánvaló, hogy a

szövetkezetekben - más társaságoktól eltérő formában - az egy tag, egy szavazat elve alapján születnek a döntések. T

eljes képtelenség azt feltételezni, hogy az a megoldási javaslat, ami

kormánypárti oldalon megfogalmazódott az üzletrészprobléma

kezelésére, hogy történetesen az eltérő nagyságrendű

üzletrészeket alakítsuk át részjeggyé, hogy ez a probléma az

üzletrészdolg

ot kezelné, illetve hogy az a szövetkezet, amiben

az üzletrészeket részjeggyé alakították és eltérő nagyságú

részjegyek működhetnének a szövetkezeten belül, a

továbbiakban még egyáltalán szövetkezetnek tekinthető volna. Természetesen akinek eltérő nagyságr

endű vállalkozói

vagyon áll rendelkezésre ahhoz, hogy társas vállalkozásba

fogjon, minden további nélkül választhatja azt a lehetőséget,

hogy társas gazdálkodásban más társasági formát választva,

mondjuk, részvénytársaságba álljon össze az adott gazdasági

tevékenység folytatására, ha a rendelkezésére álló tőke eléri az

ott minimálisan előírt összeget. Természetesen ott megvan a

lehetőség arra, hogy a legfontosabb stratégiai döntéseket a

részvényesek a részvényük száma, a vagyoni hozzájárulásuk

arányában hoz

hassák meg. Ott van különbség tulajdonos és

tulajdonos között. Pontosan akkora különbség van, amekkora a

birtokában lévő részvények közötti eltérés. A szövetkezetben, kedves képviselőtársaim, nem ez a

helyzet, és nem is lehet ez a helyzet. Ráadásul a szöve

tkezeti formát olyan emberek választják, akik általában nem