Országgyűlési napló - 2000. évi őszi ülésszak

2000. december 5 (179. szám) - Az új szövetkezetekről szóló törvényjavaslat részletes vitája - DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP):

9106 Köszönöm. Felszólalásra megadom a szót Orosz Sándor

képviselő úrnak, MSZP. DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP)

: Köszönöm a szót, elnök úr. Mint ahogy az első

vitaszakaszhoz tett hozzászólásomban jeleztem, hozzászó

lok e szakaszhoz is. Itt az előttem szólók nagymértékben

megkönnyítik a helyzetemet, mert én magam is a 33. számú

ajánlási ponthoz kívánok hozzászólni. Úgy gondolom, nagyon plasztikusan érvelt Farkas

képviselőtársam, amikor megfogalmazta, hogy bizony

jogal

kotásilag is nehezen, jogalkalmazásilag viszont vélhetőleg

végrehajthatatlan az a rendelkezés, amely úgy szól, hogy a

szövetkezet - kivéve a hitelszövetkezetet - a tagjaival folytatott gazdasági együttműködés során nem törekszik saját nyereségre. Hiszen ez a törekvés - nem törekszik, de lett; ha lett, akkor

törekedett, vagy miért lett. Azt gondolom, hogy indokolt lenne,

ha a törvény jóval egyértelműbb lenne. Ugyanakkor meg kell

mondani, hogy értem én az előterjesztői szándékot. Valóban

olyan szövetkezetre v

an szükség, amely működésével kielégíti a

tagi érdekeket. De megjegyzem, bármiféle tagi érdekről lehet itt

szó, nem kizárólag egy feltételezett kisgazdaság feltételezett

gazdálkodási eredményéről. Azért kerülhetett egyáltalán ide be ez a javaslat, amely

ki

vételét nagyon helyesen javasolják Farkas képviselőtársamék,

mert egy olyan képből indult ki a jogalkotó, amely egyidejűleg

be is korlátozza, hogy milyen típusú szövetkezetek létezhetnek

Magyarországon. Most nem fogom idézni gróf Károlyi Sándor

különböző,

e tárgyban írt írásait, amelyek felsorolják, hogy

hányféle típusú szövetkezet van, létezik, mozog, mozoghat a

magyar falu, a vidék és az ott élő emberek javát szolgálva.