Országgyűlési napló - 2000. évi őszi ülésszak

2000. december 5 (179. szám) - Az új szövetkezetekről szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - TÓTH SÁNDOR (MSZP):

9100 szavazni a mérlegeredmény elfogadásáról, vagyoni kérdésekről

és tisztségviselők személyéről. Én nem ismerem a gazdasági

társaságokról szóló törvény azon passzusát, ami lehetővé tenné,

hogy vezető tisztségviselőkről vagy az éves mérlegeredmény

elfogadásáról távirányítással, levelezés útján lehessen szavazni.

Ez telje

sen nonszensz. (20.00) Itt egyedül az alkotmányügyi bizottság az, ami a javaslatával

lehetővé teszi, hogy a parlament erről döntsön. Nagyon kérem a

minisztérium képviselőit, hogy fontolják meg ennek a módosító

indítványnak a támogatását, mert nagyon fura

helyzet állna elő,

ha ilyen lényeges vezető tisztségviselőkre, mérlegeredményről

vagy vagyoni kérdésekről levelezés útján lehetne szavazni. A 28. pontban megint a törvényen végigvonuló egyik

jelenségre szeretném felhívni a figyelmet. Ugyancsak a

gazdasági

társaságokról szóló törvénnyel ellenkezik az a dolog,

hogy a felügyelőbizottság az elnökét maga választja meg a tagjai

közül. Tisztelt Képviselőtársaim! A gyakorlat általában az, hogy a

felügyelőbizottság elnökét mindenütt a közgyűlés választja, és a

felüg

yelőbizottság elnöke tartozik beszámolási kötelezettséggel

a közgyűlésnek. A felügyelőbizottság elnöke egyébként is e

törvénytervezetben az átlagosnál jóval nagyobb mértékű

hatáskört kap. Több olyan jogosítvánnyal rendelkezik, ami talán

messzemenően nem in

dokolt. Joga van korlátozni az

igazgatóság működését, joga van rendkívüli események esetén - talán még olyan események esetén is, ami nem indokolja - közgyűlést összehívni, mert ez teljesen normális dolog. De azt, hogy a felügyelőbizottság elnökét ne a köz

gyűlés

válassza meg, nem tudnánk elfogadni. Az alkotmányügyi

bizottság is, gondolom, ezt mérlegelte, amikor lehetővé teszi a