Országgyűlési napló - 2000. évi őszi ülésszak
2000. december 5 (179. szám) - A Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat újból megnyitott részletes vitájának folytatása - KÓSÁNÉ DR. KOVÁCS MAGDA (MSZP):
8869 régen, csütörtökön szó esett a Házban a cigány gyermekek jö vőjéről, a cigányoktatásról, és a miniszterelnök a zárszavában a következő mondatokat mondta: "Bevallom őszintén, rosszul esik, amikor olyan hozzászólásokat hallok itt, a tisztelt Házban, mintha a magyar kormány számára erkölcsileg nem volna fontos, hogy f oglalkozzon a romák jövőjével, amely valóban szorosan összefügg az egész ország jövőjével. Ezt én kicsit bántó dolognak tartom, hiszen úgy érzem, ez morális kötelessége mindenkinek Magyarországon, beleértve a magyar kormányt is." Távollétében is megnyugtat hatom a miniszterelnök urat, hogy természetesen nem volt szándékomban megsérteni őt. Vitatkozni viszont kívánok; akkor is, most is. Úgy gondolom, hogy egy kormánynak nem kizárólag és nem elsősorban morális kötelessége a cigány gyermekek oktatásának támogat ása; mondhatnám azt, hogy ez jól felfogott gazdasági érdeke a többségi nemzetnek, mondhatnám azt is, hogy jó értelemben vett önzése a többségi nemzetnek, de mondhatnám azt is, hogy a gazdasági növekedés jövőjének egyik kulcskérdése. És ha így tekintem, ha a gazdasági fejlődés kérdésének tekintem a cigányoktatást, akkor a számoknak is pontosaknak illik lenniük, azoknak is, amelyeket a miniszterelnök számára feljegyzésként adtak oda. Ugyanis ő azt mondta, hogy 1997ben 272 ösztöndíjas cigány gyermek volt Magy arországon. Elfelejtették neki megmondani, hogy ez csak egyetlen forrásból, a Magyarországi Cigányokért Közalapítvány terhére finanszírozott forrásból díjazott gyermekek számát jelzi. Ehhez hozzájön egy másik közalapítvány terhére 640 fő, hozzájött a Művel ődési Minisztérium költségvetéséből finanszírozott több száz fő, valamint a Ghandi Közalapítvány, amely akkor 325 millió forint volt. Csak a Ghandi Közalapítvány azóta 125
