Országgyűlési napló - 2000. évi őszi ülésszak
2000. december 5 (179. szám) - A Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat újból megnyitott részletes vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DOMOKOS LÁSZLÓ (Fidesz):
8799 mindennapjaikat, illetve egyegy térség kulturális élete, könyvtára, levéltára, színháza határozódik meg ezáltal. A megyei önkormányzatok intézményei, iskolák, szociális otthonok dö ntő részben olyan kistelepüléseken vannak, ahol nemegyszer az intézmény a legnagyobb munkáltató is. Már csak a társadalmi igazságosság is azt diktálja, hogy a vidék fejlesztése az ország egészének ügye legyen, és abban minden terület, így a főváros is egye nlő részben vállaljon terheket. Tisztelt Képviselőtársaim! A terheket jelentősen enyhítette, hogy a 2000. évtől a költségvetési törvénybe beépült az szjarészesedés 10 százalékos mértéke, ám a tapasztalatok azt mutatják, hogy ez a többletbevétel sem oldott a meg az alapvető megyei önkormányzati forráshiányokat. Hogyan keletkezhetett a megyei önkormányzatok forráshiánya? Az önkormányzatiság elmúlt tíz évében a megyei hatáskörök növekedése a központ felől intenzíven '96ban következett be, amikor jó néhány tör vény ezt kijelölte, csak példaszerűen említeném: a területfejlesztéssel, a területrendezéssel, az épített és a természeti környezet védelmével, a sporttal, a műemlékvédelemmel kapcsolatos feladatokat és hatásköröket. Másrészt egy olyan folyamatról is számo t kell adni: folyamatosan a településektől a megye irányában adták át a legproblematikusabb oktatási, szociális és egészségügyi feladatokat ellátó települési, illetve regionális feladatokat ellátó intézményeket, amelyeket - mint ahogy tudjuk - törvényileg a megyéknek kötelező befogadni minden választási ciklust követő hat hónapban. Az elmúlt években ennek a folyamatnak a során a Békés megyei önkormányzat intézményhálózata a duplájára emelkedett, és hasonló folyamatok figyelhetők meg a többi megyei önkormány zat esetében is. (9.20)
