Országgyűlési napló - 2000. évi őszi ülésszak

2000. december 5 (179. szám) - Az ülésnap megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - ECSŐDI LÁSZLÓ (MSZP):

8783 családot hamarosan még egy öröm érte. 1801ben a régi rongyos

ispánlak helyett el

készült az új gazdatiszti ház, ez az épület ma

emlékmúzeum. E házban és udvarán, a Velenceitó környékén

élte gyermekségét a költő. Felserdült ifjúként sokat olvas és

verseket ír, és közben a jogi egyetemet is elvégzi. 1822re igazi költővé érik. A reformk

or előestéjén fő feladatának a nemzetébresztést, a

régi dicsőség felidézését tekinti. Az 1825ben megírt Zalán

futása című hőskölteménytől elámul a nemzet. Eddig csak

kevesen ismerték, most egy csapásra országos hírnévre tesz

szert. Életformája, hivatása a

z irodalom. Ez a költői hivatás

közéleti funkció. Költészetében a reformkor nagy politikai

kérdéseire kereste a választ. Nemzeti imádságunkká vált

Szózatában a kormány 1836os nyílt abszolutizmusával

szemben követelt Vörösmarty rendületlen helytállást: "Ál

djon vagy verjen sors keze, itt élned, halnod kell". Művei: a Szózat,

az Emberek, az Előszó, a Vén cigány, Gondolatok a

könyvtárban, mindmind a legnagyobb alkotások között

foglalnak helyet, és alkotójuk a világköltészet első sorába került

általuk. A negyv

enes évek elejétől a haza és az emberiség sorsát

teszi mérlegre, töpreng és vívódik. Történelmi dilemmáit a

politikai élet következetlenségei táplálták. Döbbenetes

kérdéseinek igazságai ma is aktuálisak: "Mi dús a föld és mégis

szerte túl az ínség, s rút s

zolgaság nyomaszt. Így kelle lenni, vagy ha nem, miért oly idős e gyötrelem, mi kevés, erő vagy az

erény". Az egész emberiség sorsa, történelme keresi ma is a

választ. A nagyvilág áramába kapcsolódott Magyarországon a

nemzeti jövő kérdéseire csak az ember

iség egyetemes sorsát

fürkészve lehetett válaszolni. Nemesi szabadelvűsége eszmei

korlátaival küzd, súlyos belső küzdelmek útvesztőin jut el a

legnemesbekért való küzdés igényéhez.